Korrupció nélkül nem menne a rokkantnyugdíjcsalás
Néhány tízezertől több százezer forintig terjedt az alaptalan rokkantosítás ára azokban a korrupciós ügyekben, amelyekben lebuktak a kenőpénzt elfogadó orvosok. Nemrég két egri orvos tetten érése után országos vizsgálat indult, a szakvélemények utólagos ellenőrzése azonban önmagában kevés a korrupciós ügyek leleplezéséhez. Az Index összeállítása.
Korrupt orvosok, orvos szakértők tevékenykedése nélkül aligha tudnának rokkantnyugdíjhoz jutni olyanok, akik egészségi állapotuk alapján nem szorulnának rá. Időről időre le is buknak néhányan. A legutóbbi, nagyobb nyilvánosságot kapott új ügy két egri orvosé volt. 2010 novemberében vette őrizetbe a rendőrség őket azzal a gyanúval, hogy a rokkantosítási igények elbírálásával foglalkozó ORSZI (Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, új nevén Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, NRSZH) munkatársaként pénzt kértek rokkantosításért. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság akkori közleménye szerint egri rendelőjükben tetten érték a két orvost, akik százezres nagyságrendű összegeket fogadtak el. Hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve elkövetett vesztegetéssel gyanúsították meg őket.
Esetük Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár figyelmét is felkeltette, és egy kormányszóvivői tájékoztatón közölte: Réthelyi Miklós miniszter és ő maga az ORSZI főigazgatóját arra utasította, indítson vizsgálatot az egész országra kiterjedően, és külön az egri esetet is vizsgálja meg. Az egri kirendeltség szakmai ellenőrzése tavaly december 22-én befejeződött, tudtuk meg az államtitkárságtól. Gyanú 28 esetben vetődött fel, ezekre rendkívüli felülvizsgálatot rendeltek el.
Önmagában kevés az utóellenőrzés
Az országos ellenőrzés január 31-ig tartott, ennek eredményeként 198 esetben rendeltek el rendkívüli felülvizsgálatot (ezek egy része még folyamatban van), és ezeken felül rendőrségi megkeresésre is végeztek, végeznek ilyeneket. A már befejeződött rendkívüli felülvizsgálatok az esetek többségében nem igazolták a gyanút. “2011. május 31-ig 78 rendkívüli felülvizsgálat történt, 52 esetben a bizottság a korábbi véleményt nem változtatta meg, 26 esetben módosította a megelőző szakvéleményt” – válaszolta az Index megkeresésére az államtitkárság, megjegyezve, hogy “a szakvélemények utólagos ellenőrzése a tevékenység szakmai színvonalának javítását szolgálja, a korrupciós ügyek felfedezésére önmagában nem elegendő”.
Az NRSZ honlapján egyébként egy egész bekezdést szentel ennek e kérdésnek. Mint írják, a “Nemzeti Ügyek Kormánya elszánt a tekintetben, hogy határozottan lépjen fel a korrupció összes formájával szemben, ezért hivatalunkban is végre fogjuk hajtani a szükséges szakmai és szervezeti változtatásokat, és igénybe fogunk venni minden jogi eszközt annak érdekében, hogy az egészségkárosodás orvosi minősítésének gyakorlatában is felszámoljuk a korrupciót.“
Ritkán, de előfordul, hogy az NRSZH szakértői nem is látják személyesen a rokkantosítást igénylőt. Ha az illető háziorvosa járásképtelenséget igazol, lehetőség van arra, hogy a szakértők iratok alapján véleményezzék az állapotát. Ennek a feltétele a háziorvosi igazoláson túl az igénylő betegségeit igazoló orvosi dokumentáció (kórházi zárójelentések, szakorvosi leletek) rendelkezésre állása, közölte az államtitkárság. Ilyen módon, vizsgálat nélkül csak az igénylő számára kedvező döntést lehet hozni, mivel alapszabály, hogy az ellátás elutasításáról szóló véleményt csak személyes vizsgálat alapján lehet adni.
