Koronavírus: szélesebb körben vizsgálják a szennyvizet
Dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénés szakértője az Origonak azt mondta: budapesti szennyvíztisztítókban igazolták a SARS-CoV2 vírus örökítőanyagának jelenlétét, de a következő hetekben Magyarország minden megyeszékhelyének szennyvíztisztítóját megvizsgálják.
Koronavírus-maradványokat találtak szennyvízben az NNK kutatói. Milyen maradványokról beszélünk és hol vették a mintákat?
Az első vizsgálatainkat Budapesten végeztük. A főváros szennyvizéből vettük a mintákat, amelyben az új koronavírus örökítőanyagát - RNS-ét – mutattuk ki. Nemzetközi tapasztalatok alapján fertőzőképes koronavírus-részecskék nincsenek jelen a szennyvízben, burkos vírusként érzékenyek a külső hatásokra, a hőmérsékletre és a különböző vegyszerekre. Ez jó hír, hiszen azt jelenti, hogy a szennyvíz nem terjeszti a fertőzést. Az örökítőanyag viszont a vírus egészénél stabilabb - megmarad a szennyvízben is. Az örökítőanyagot a koronavírussal fertőződött betegek, és – jelen tudásunk szerint – a tünetmentes fertőzöttek is ürítik, így kerül a szennyvízbe.
Csak a fővárosban vizsgálják a szennyvizet, vagy az ország más részein is kutatnak majd?
Folyamatosan bővítjük a vizsgálati helyszínek számát Magyarország különböző területein. A célunk, hogy egy hónapon belül minden megyeszékhelyen legalább egy alkalommal – de ahol csak lehet, többször is – mintát vegyünk a szennyvízből. Így országos képünk lesz arról, hogy időben és térben hogyan oszlik meg a vírus jelenléte a szennyvizekben.
A szennyvizek - jobb esetben tisztítás után - a természetes vizeinkbe kerülhetnek, ahol nyáron az emberek fürödnek. Veszélyes lehet – fertőződés szempontjából – a tavakban, folyókban jelen lévő koronavírus-örökítőanyag?
A tisztított szennyvizek egy része valóban a folyókba, tavakba kerülhet, és felvetődhet a kérdés, hogy ez veszélyes-e. A jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján azt tudjuk mondani, hogy elhanyagolható annak a kockázata, hogy valaki természetes víz közvetítésével találkozzon a koronavírussal. Vagyis, nem veszélyes a természetes fürdővizekben úszni – az új koronavírus-fertőzés szempontjából.
A szennyvízben talált vírusmaradvány adataiból mire lehet következtetni, és mit lehet pontosan megtudni?
A nemzetközi szakirodalomban elérhető tapasztalatok azt mutatják, hogy a szennyvízben jelen lévő örökítőanyag mennyisége arányos az adott közösség átfertőzöttségével. A szennyvizet úgy is lehet tekinteni, mint egy mintát, amelyet nagyon sok ember ad, ugyanis az adott térségben élő emberek mindegyikének a mintája megtalálható benne. Ezt lényegében egy közösségi szűrőprogramnak is tekinthetjük. Ugyancsak tudományos bizonyíték van arra, hogy a szennyvízben megtalálható örökítőanyag mennyisége hamarabb emelkedik, mint ahogyan ténylegesen megjelennének az új megbetegedések. Ez azt jelenti, hogy a szennyvizek vizsgálatával lényegében akár egy-két héttel korábban meg tudjuk mondani, hogy mikor várható a betegek számának emelkedése. Gyakorlatilag előre tudjuk jelezni a második hullámot, vagy akár egy-egy térségben a betegszám várható emelkedését. Ez pedig nagyon fontos, ugyanis időt nyerhetünk a szükséges intézkedések meghozatalára, és az egészségügyi ellátórendszer felkészítésére.
