Kórházvezetők a nosocomiális infekciók adatainak nyilvánosságáról
A Telex szerint az intézmények vezetői pozitívan fogadják az adatok közzétételét, de fontosnak tartják a helyes értelmezést.
„Különösen fontosnak tartjuk, hogy a betegek és hozzátartozók számára is érthető legyen, mit jelentenek az egyes mutatók […]” – írta a Telex megkeresésére a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, ennek érdekében ők például a közösségi médiában és a honlapjukon is edukációs tartalmakkal, interjúkkal, a témához kapcsolódó események szervezésével készültek az adatok közzétételére.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetazt válaszolta: a nagyobb átláthatóságot ők is fontosnak tartják, amennyiben az adatok megfelelő szakmai magyarázattal együtt jelennek meg.
A budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet kiemelte, hogy az intézmények összehasonlítása szinte lehetetlen. Még ha a profil hasonló is, az ellátott lakosság kora, életmódja, szociális, kulturális, vallási, anyagi helyzete között óriási különbségek vannak. Nem mindegy, milyen egészségi állapotban kerülnek be a kórházba az emberek, milyen alapbetegségük van.
A fertőzési számra hatással van a személyzet hiánya és a nagy betegforgalom is, ami az ellátás minőségét befolyásolhatja. Az is előfordul, hogy a betegek vándorolnak az intézmények között, és így a kórokozók behurcolásának is megnő az esélye.
A Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet a transzparenciával egyetért, de szerintük a fertőzési adatokat elsősorban az adott intézmény korábbi adataival érdemes összevetni és hosszabb időszakot vizsgálva értékelni.
A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórháztól Lőrincz Márton Ákos orvosigazgató kiemelte, hogy az adatok értelmezését a mikrobiológiai mintavételek gyakorisága és gyakorlata is jelentősen befolyásolja. Ennek jelentőségét el is magyarázta:
„Ha egy intézmény kevesebb mintát küld vizsgálatra, kevesebb multirezisztens kórokozót is fog kimutatni. Ez azonban nem feltétlenül jelent jobb infekciókontrollt. Éppen ellenkezőleg: a beteg és az intézmény közös érdeke, hogy a kórokozót minél pontosabban azonosítsuk, hiszen így gyorsabban, célzottabban, sok esetben olcsóbban és kevesebb mellékhatással lehet kezelni a fertőzést. Ugyanakkor a sok mintavétel mellett tapasztalt alacsony pozitivitási arány sem feltétlenül jelent jobb eredményt, hiszen azt a mintavétel módja, a minta kezelése és a laboratóriumi feldolgozás is befolyásolhatja.”
A kórházak nem tartanak-e attól, ha nyilvánosak lesznek az adatok, a betegek jobban fognak aggódni, és kevésbé szívesen mennek azokba az intézményekbe, ahol magas a fertőzési arány. Erre a kérdésre a Jahn Ferenc kórház válaszában azt írta: a megfelelő ismeretek nélkül valóban félrevezető következtetéseket lehet levonni az adatokból. Ez azzal járhat, hogy akár olyan intézmények vagy osztályok megítélése is romlik, amelyek egy-egy szakterületen kiemelkedő színvonalú ellátást végeznek.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet is úgy gondolja, hogy az adatok nyilvánossága érthető módon kelthet aggodalmat a betegekben, de szerintük a közzététel célja a megelőzés támogatása és a betegbiztonság javítása, nem pedig az intézmények megbélyegzése.
A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet azt írta: „Fontosnak tartjuk, hogy a közzétett adatok ne keltsenek indokolatlan félelmet betegeinkben és a hozzátartozókban. Véleményünk szerint ezt nem az adatok visszatartásával, hanem megfelelő tájékoztatással, a betegek és hozzátartozók edukációjával, őszinte kommunikációval kell elérni.” Szerintük a betegeknek és hozzátartozóknak önmagában már az is megnyugtató tény lehet, ha egy intézményben azonosítják a kockázatokat, folyamatosan mérik azokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek a hibák javításáért.
A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházban is értik az aggodalmat. A nyers számok kontextus nélkül félrevezetők lehetnek. Viszont szerintük a bizalomhiány miatt a betegek később fordulnak orvoshoz, ami súlyosbíthatja az állapotukat.
Franz Mónika, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház orvosigazgatója lehetséges következménynek tartja, hogy a betegek jobban fognak aggódni, és kevésbé szívesen mennek azokba az intézményekbe, ahol magas a fertőzési arány. Ugyanakkor a nyilvánosság megfelelő ösztönző is lehet az érintett kórházaknak, hogy javítsanak az eredményeiken.
A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban nem tartanak attól, hogy az adatok nyilvánossága miatt a betegek jobban fognak aggódni. „A betegek számára eddig is egyértelművé tettük, hogy minden egészségügyi beavatkozásnak lehetnek kockázatai és szövődményei, és ez a fertőzésekre is igaz. A Covid-járvány után aligha lehet újdonság, hogy a kórházi kezelés bizonyos fertőzési kockázattal is jár” – válaszolta az orvosigazgató.
A Honvédkórház válaszában azt írta: az unióban az azonos szintű kórházak összehasonlításában a jól teljesítők között szerepelnek. Ők sem tartanak attól, hogy a nyilvánosságra került adatok negatívan befolyásolnák a megítélésüket.
