Korán halunk meg
A kiguróan magas magyar halálozási arány oka az életmódban és az egészségügyi rendszerben keresendők, írja a KSH adatai alapján a Portfolio.
A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, A visegrádi együttműködés országainak főbb mutatói című kiadványában rengeteg ábrán hasonlítja össze a V4-ek gazdasági és társadalmi helyzetét, írja a Portfolio.
A V4-eken belül 2012 és 2016 között messze Magyarországon bírt a legnagyobb halálozási arányszámmal, ráadásul az élveszületések is elmaradtak a többi országétól, vagyis összességben nálunk volt a legnagyobb a természetes fogyás. Még akkor is, ha a pozitív bevándorlási egyenleg valamennyit javított az összképen. Ez a kiugró halálozási arány összefügg az egészségügyi rendszer helyzetével, és belőle következtethető az is, hogy nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam.
A népesség koreloszlásában nem olyan extrém a magyar helyzet: bár Lengyelországhoz és Szlovákiához képest nálunk magasabb a 65 év felettiek aránya, az eltérés nem akkora, hogy magyarázza a halálozási arányban látott differenciát.
Ez alapján nem (elsősorban) azért olyan magas a halandóság Magyarországon, mert sokkal öregebbek lennénk a többi V4-országnál, hanem mert a fiatalabb népesség körében magasabb a mortalitási ráta, vagyis indokolatlanul sokan halnak meg ahhoz képest, ami a többi országban jellemző. Ezt egyébként alátámasztja az is, hogy nálunk kirívó a munkaképes korú lakosságon belüli halálozási ráta, részben az életmód és a betegségek megelőzésének hiánya, részben pedig az egészségügyi rendszer hiányosságai miatt.
