Korai invazív stratégia

Az akut koronária szindróma kezelése

Minden akut koronária szindrómában szenvedő betegnek komplex gyógyszeres kezelést kell kapnia. A „korai invazív” stratégia a nagy kockázatú betegeknél indokolt. Amennyiben a beteg az ennél kisebb kockázatú kategóriák valamelyikébe sorolható, ez a stratégia nem indokolt, és a nem invazív vizsgálatok eredményétől függ a további kezelés.

Az ST-elevációval nem járó akut koronária szindróma hagyományos kezelési stratégiája az „ischaemia irányította” stratégián alapult. Eszerint koronarográfia és invazív beavatkozás (angioplasztika vagy koszorúérműtét) csak akkor indokolt, ha a betegnél nyugalomban ischaemiás tünetek jelentkeznek (mellkasi fájdalom vagy fájdalom nélküli ST-szakasz-eltérés a Holter-monitorozás során), illetve ha terheléssel ischaemiára utaló jel (EKG-eltérés, perfúziózavar) provokálható. A „korai invazív” stratégia szerint minden akut koronária szindrómában szenvedő betegnél indokolt a koronarográfia, majd az eredménytől függően korai revascularisatiót kell végezni. A kétféle stratégia előnyeit és hátrányait nemrég hasonlították össze a Journal of the American College of Cardiology hasábjain (2003; 41:96S–102S).

Az ischaemia irányította stratégia képviselői szerint a modern gyógyszeres kezeléssel (erélyes thrombocyta-gátlás, antiischaemiás, lipidszintcsökkentő terápia) gyorsan el lehet érni a klinikai stabilitást. Az ekkor elvégzett terheléses (izotópos vagy EKG-) vizsgálat alapján megbízhatóan kiválaszthatóak azok a betegek, akiknél vállalni kell a koronarográfia és a revaszkularizáció kockázatát. Ez a személyre szabott stratégia igen költséghatékony.