Korábban lehetett tbc, mint eddig gondolták
Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket.
A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A tuberkulózis fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is megfertőzheti. A tuberkulózisos pácienseknél a bordákon is látható jelei vannak a betegségnek, általában apró hólyagok, kidudorodások formájában.
A vizsgált ősmaradványt több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel egy ásatási helyszínen a lengyel-cseh határnál lévő Gogolin kőfejtőnél. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az állat a mára kihalt Sauropterygia öregrendbe tartozott. Ezek a tengeri hüllők a mezozoikum idején éltek.
A teremtménynek hosszú nyaka, lapos koponyája és hosszú, lekerekített fogai voltak. A szakemberek figyelmét azonban az állat bordacsontjain lévő apró kitüremkedések keltették fel, amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket a tuberkulózisos modern teremtményeknél látni.
A felfedezést követően a kutatók azonnal elkezdték vizsgálni a dudorok lehetséges okait, úgy mint csonttörés, skorbut, gombás fertőzés, vagy akár rák. Miután ezeket sorra kizárták, a tuberkulózis maradt a legvalószínűbb ok. A kutatók szerint a dudorok tüdőgyulladás jelei is lehetnek, amelyet viszont tuberkulózis is okozhat.
A tanulmány megemlíti, hogy a Proneusticosaurust gyakran az ősidők fókájaként emlegetik, ami azért érdekes egybeesés, mert a ma élő tengeri állatok közül a fókák a leghajlamosabbak a tuberkulózisra.
A mostani felfedezés jelentősen átírhatja a betegség történetét, ugyanis eddig egy 3 millió évvel ezelőtt élt erszényest tartottak az első ismert "tuberkulózisos betegnek". A szakemberek elismerik, hogy nincs olyan módszer, amellyel meg tudnák erősíteni eredményeiket, de úgy vélik, hogy a bordacsontokon lévő kitüremkedések erős bizonyítékként szolgálnak a fertőző betegségre.
