Komplexitás és nyitottság

– A klinikák eddig is részt vettek humán gyógyszervizsgálatokban, és preklinikai kutatás is folyt az egyetemen. Mi újat hozhat egy ilyen centrum a működésben?
– Természetesen idáig is nagyon sok gyógyszeripari kapcsolata volt az egyetemnek, amelyekből számos szép eredmény született, de ezek az együttműködések elsősorban az intézetek személyes kapcsolatai révén jöttek létre. Nyilvánvalóan az egyes területek közötti együttműködés révén komplexebb projektek kivitelezésére, a hatékonyság többszörözésére is mód nyílik az egyetemen.

– Mit takar a komplexebb fogalom? A preklinikai kutatások összehangolását, vagy még több szintet, az alapkutatások és a klinikum kapcsolatának megteremtését?
– Mindkettőt. Az egyetemen lehetőség van teljesen az alapoktól, például egy új biológiai célpont felismerésétől indulni. A gyógyszerkémiai kutatásokkal folytatva, a gyógyszerkémikus, a molekuláris biológus és farmakológus összefogásával, bekapcsolásával, a biokémia lehetőségeinek a felhasználásával és a klinikai kutatások integrálásával egy többlépcsős, többszintű kutatási-fejlesztési projekt kivitelezésére is mód nyílik, melynek értéke és értékesülésének esélye a gyógyszeripar számára is nagyobb. Egyetemünknek természetesen ez előnyösebb, mint valamilyen szűkebb szakmai terület eredménye.
Az egyetem az alapoktól egészen a gyógyszerfejlesztés utolsó fázisáig terjedő, kimagaslóan színvonalas kapacitással rendelkezik, ezért az egyik fő célunk a klinika és az alapkutatás közötti kapcsolat megteremtése. Ennek különös időszerűségét az adja, hogy a nemzetközi gyógyszerkutatás produktivitása az utóbbi évtizedekben csökken, feltehetően részben azért, mert az alapkutatás és a klinikai kutatás-fejlesztés közötti transzláció nem optimális. Az egyetem ennek az átmenetnek a hatékonyabb megvalósítására törekszik, és talán új utakat is találhat.
A preklinikai és a klinikai gyógyszerfejlesztés nagyon szoros együttműködésén túl különös hangsúlyt szeretnénk fordítani a klinikai kutatási eredmények eredeti gyógyszerkutatásba történő visszacsatolására, arra, hogy a klinikai felismerésekre alapozva indítsunk új kutatási projekteket.

– Ha jól értem, itt részben a meglévő gyógyszerek alkalmazásbővítési lehetőségeiről van szó.
– Igen, ez a tevékenység magában foglalja a meglévő gyógyszerkincs új alkalmazásokkal való hasznosításának elősegítését, ami egyébként a mai nemzetközi gyógyszerkutatásnak is részét képezi. Másrészt kiterjed arra, ami szintén jellegzetes nemzetközi törekvés, hogy előmozdítsa az elsősorban a komplex patomechanizmusú betegségek kezelésére alkalmas új innovatív gyógyszer-kombinációk (és az ezeket tartalmazó gyógyszerformák) piacra kerülését. További, mindezzel összefüggő, fontos terület az új biomarkerek felismerése és ezek validálása. Az originális kutatások egyik leglényegesebb törekvése ugyanis, hogy azonosítsa azokat a biomarkereket, amelyek biztosan használhatók a preklinikai gyógyszerjelölt vegyület majdani humán hatásainak mérésére és magabiztos értékelésére.

– Ezek csak tervek, vagy van már konkrét együttműködés, illetve eredmény?
– Túl vagyunk már azon a fázison, hogy csak tervekről beszélhetnék. Most volt egyéves a Centrum, és a gyógyszeriparral való egyre intenzívebb kapcsolatunk azt mutatja, hogy valóban egy ilyen típusú tevékenységkörre – beleértve a fejlesztési tevékenységeket is – a gyógyszeripar is igényt tart, és nemcsak a koordinált kutatási tevékenység, hanem az adminisztratív szervezés és kivitelezés egyszerűbbé válása okán is.

– Lehetne konkrét együttműködést említeni?
– Egy példát említek: az egyetemen folyó egyik preklinikai originális kutatási projektünkben született eredmények alapján feltételeztük, hogy egy új hatásmechanizmus hasznosítható lehet egy szemészeti népbetegség terápiájában. A következőkben azt kerestük, hogy van-e olyan forgalomban lévő gyógyszer – más indikációval –, amelyik rendelkezik ezzel a hatáskomponenssel. Miután azonosítani is tudtunk egy ilyen molekulát, az egyetem klinikusaival együttműködve (és természetesen a megfelelő engedélyek birtokában) kezdeményeztünk egy erre irányuló klinikai vizsgálatot. A projekt hasznosítására egy gyógyszeripari céggel nemrégiben kötöttünk szerződést, és folytatjuk a klinikai vizsgálatokat. A kezdeti eredmények biztatóak, és mindez természetesen visszacsatolódik az eredeti kutatásra.

– Nemrégiben bizonyították a lisinoprilról, hogy alkalmazható a szklerózis multiplex kezelésrére, a telmisartanról pedig, hogy eredményes a stroke prevenciójában. Ön szerint bővülni fog a meglévő gyógyszerek alkalmazhatóságának kiterjesztésére irányuló kutatások köre?
– Feltétlenül. A gyógyszerfejlesztéshez szükséges idő és pénz mindenütt új útkeresésre ösztönöz. Nyilván az a legkedvezőbb helyzet, amikor valamilyen meglévő gyógyszer egy új terápiás területen minden különösebb nehézség nélkül alkalmazható. Lehet, hogy a főhatása miatt ezen az új területen nem optimális, de alkalmazható, tehát új terápiás eszközt kínálhat és utat nyithat egy újabb kutatási terület vagy koncepció számára. Mivel közvetlenül az alkalmazása révén humán adat nyerhető a koncepcióról, ezért fontos előrelépést jelent.

– A meglévő gyógyszerek a betegpopuláció egy részében hatástalanok, vagy nem kellő mértékben hatnak. A gyógyszeres terápiákra fordított kiadások jelentősen csökkennének a megfelelő „célcsoport” megtalálásával. Erre is súlyt fektetnek?
– A Centrum nevében szereplő gyógyszerbiztonság ezt is fedi. Igen nagy fontosságot tulajdonítunk az individuális, személyre szabott gyógyszeres kezelés lehetőségeinek megteremtésére, biztosítására, a kezelés optimalizációjára.

– A személyre szabott terápiákhoz farmakogenetikai és farmakogenomikai vizsgálatok szükségesek.
– Igen, nagyon fontos, hogy felismerjük, a hatékony és költséghatékony terápia komplex megközelítést, többek között farmakogenetikai és farmakogenomikai vizsgálatokat igényel. Ennek az egyetemen megvannak mind a személyi, mind a tárgyi, mind az infrastrukturális feltételei. Az a lényeg, hogy minden gyógyszert olyan beteg kapjon, akinél az biztosan hatni fog, és fordítva: semmiképp se adjuk olyan betegnek, akinél nem hat a szer vagy alkalmazása káros következményekkel járhat.
Bizonyos készítmények esetében, és ezt szakmai szempontok alapján hangsúlyozom, döntő fontosságú az egyéni gyógyszerterápia feltételeinek megteremtése. Ennek a szemléletnek a kiterjesztésére egyébként a gyógyszerelés minden területen szükség van. Bármilyen szer kívánt „makrohatásának” létrejöttéhez rengeteg feltételnek kell teljesülnie. Az egyik szükséges feltétel az, hogy a gyógyszer és a molekuláris célpont közötti kapcsolat a kívánt módon valósuljon meg. Ha ennek a molekuláris szintű kölcsönhatásnak valamely eleme genetikai okokra visszavezethetően hiányzik vagy a kívánttól eltérő, akkor a remélt makrohatás sem jön létre, vagy nem megfelelő mértékű. A második, hogy minden gyógyszer hatásához a farmakokinetikai paraméterek tervezett alakulása szükséges, kezdve a felszívódástól a metabolizmuson át a kiürülésig. Ha például az ebben a folyamatban kulcsszerepet játszó egyik enzim genetikai okokra visszavezethetően eltérő mennyiségben van jelen, vagy hiányzik, a gyógyszer metabolizmusa sem a fejlesztés során tervezettek szerint alakul, ami nemcsak hatástalansághoz vezethet, de akár súlyos következményekkel is járhat, ha a beteg szervezetében a hatóanyag-koncentráció a kívánt többszörösére növekszik vagy metabolizmusa jelentősen megváltozik. Mivel a farmakogenetika és farmakogenomika rohamosan fejlődő tudományágak, egyre több vegyületről, gyógyszermolekuláról rendelkezünk ilyenfajta ismeretekkel, ami lehetővé teszi, hogy az individualizált gyógyszerterápia minél szélesebb körben terjedjen.

– Magyarországon számos FDA által is minősített klinikai vizsgálóhely van, a szakmai színvonal kiváló, a betegbevonás gyors. Van-e olyan kritériumrendszer, amelynek a preklinikai vizsgálóhelyeknek meg kell felelniük, és megfelelnek-e ezeknek a Semmelweis vizsgálóhelyei?
– Nagyon fontos szempontot tetszett említeni. Ennek komplex kritériumrendszere van, és a Semmelweis Egyetem valamennyi klinikai vizsgálati fázis feltételeinek megfelel. A fázis-I egy centralizáltan meglévő kapacitás, de a fázis-II-es vizsgálatokra, miként más klinikai gyógyszer-vizsgálatokra is, megítélésem szerint az egyetem számos intézete alkalmas.
– A Centrum intézetek, klinikák fölötti képződmény, vagy nyitott rendszer?
– Teljesen nyitott, és egyelőre ’virtuális’ rendszer: az intézetek és klinikák közötti együttműködésre, az ötletek megvalósítására, nagyobb ívű projektek kialakítására, eredményesebb pályázati tevékenységre, valamint külső partnerek hatékonyabb bevonására született. Céljának tartja új gyógyszerkutatási és -fejlesztési stratégiák kidolgozását, magas színvonalú szolgáltatások kínálását és koordinálását. Az egyetem innovációs kft.-jével is együttműködik, amely az itt születő eredmények hasznosításához segít partnert találni.

– Honlapjukon a Centrum küldetéseként jelölik meg a kreatív új generáció képzését.
– A kutatáshoz, különösen a gyógyszerkutatáshoz szükséges szemléletmód nemigen tanítható tanteremben, a graduális képzésben egymástól elkülönült tárgyak keretében, ez a plusz csak a kiváló, inter- és multidiszciplináris szemléletű műhelyekhez, iskolákhoz történő csatlakozással sajátítható el. Ezért is igyekszünk azon lenni, hogy az egyetem kutatási és fejlesztési projektjeiben minél több tehetséges, ambiciózus fiatal, PhD-hallgatók és tudományos diákkörösök egyaránt vegyenek részt. A gyógyszerkutatás és -fejlesztés területeihez nélkülözhetetlenek a megfelelő alapképzettségű és a kutatás-fejlesztés egészére rálátni képes szakemberek. Képzésükre az ELTE-vel közösen kidolgoztuk és akkreditálásra benyújtjuk a gyógyszerkutató mesterképzési programot. A tematika kialakítása gyógyszeripari kutatási vezetők aktív részvétel történt, és a képzés is az ő közreműködésükkel folyik majd.