Kommunikáció az egészségért

„Érthetően, egészségről" – ennek a mottónak szellemében a MEKE ösztönözni kívánja mindazokat a folyamatokat, melyek hozzásegíthetik az embereket egészségük megőrzéséhez, a betegeket az egészségügyi ellátás egyes elemeinek jobb megértéséhez. Ennek érdekében az egészségkommunikáció iránt érdeklődő, a hazai tágan értelmezett egészségügyben dolgozó szakemberek gyűjtőjévé, közös gondolkodásuknak színterévé és katalizátorává kíván válni.

Az Egyesület alapvető célkitűzése, hogy széles körben hangsúlyozza a betegkommunikáció társadalmi jelentőségét, és szerepet vállaljon annak eszközeinek oktatásában, illetve a társadalom és a gyógyító munkát végző egészségügyi szakszemélyzet ismereteinek fejlesztésében. Az Egyesület operatív munkája kettős fókuszú; egyrészt az egészségkommunikációval foglalkozó szakemberek számára kijelölt témákban szakmai műhelymunkának ad terepet rendszeres délutáni összejövetelek és évente néhány alkalommal egész napos rendezvények formájában, másrészt az egészségügyben dolgozó gyakorló szakemberek és betegszervezetek számára térítésmentes továbbképzési lehetőséget biztosít. Ennek érdekében három szekcióban folyik majd a munka.

A Terápiás Együttműködés Szekciót Molnár Márk Péter (Corvinus Egyetem, a MEKE elnöke), az infokommunikációs szekciót Hanák Péter (a BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont igazgatója), a szakújságíró szekciót Tinnyei Mária (a Medical Tribune és a MedicalOnline felelős szerkesztője) vezeti. A MEKE nyitott szervezet, tagjai sorába várja a tágan értelmezett egészségüggyel foglalkozó szakembereket. Az egyesületről illetve a csatlakozás lehetőségéről a MEKE internetes oldalán lehet bővebb információkat találni.

Szócska Miklós a nagyotmondásról

A MEKE munkájának és működésének kezdetét a 2010. november 8-án tartott nyitó rendezvény jelzi. A rendezvényen az egészségügyben dolgozó szakemberek igen változatos érdeklődési körű képviselői vettek részt. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára köszöntőjében – többek között – elmondta: érzékeli, hogy a kommunikáció jelentősége óriási, s talán nem túlzás azt állítani, hogy az államszocialista rendszer legmélyrehatóbb és legsúlyosabb következményekkel járó öröksége, amelytől nem sikerült megszabadulni, a nagyotmondás. A korábbi kormányok rendre többet ígértek, mint amennyi pénzt hajlandók voltak adni az ígéretek teljesítésére.

Bár mind az egészségügyi dolgozók, mind pedig a betegek hamar szembesültek a retorika és a valóság között húzódó tátongó szakadékkal, a helyzet őszinte megbeszélése mindmáig várat magára. Ezért Szócska Miklós az ígérte: a továbbiakban sem hajlandó mellébeszélni, és a tevékenységét a folyamatos konzultációkon alapuló konszenzusra alapozza. A MEKE nyitó rendezvényén bejelentette: a NEFMI Államtitkársága alá tartozó (rendszermenedzsmenthez kötődő) szakmapolitikai intézmények átszervezése, megújítása során szeretne létrehozni egy egészségkommunikációval foglalkozó módszertani központot is.

Molnár Márk Péter, az egyesület elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben tudományos alapon sokszor elhangzik, hogy a hazai egészségügy egyik legnagyobb problémája a szereplők közötti megfelelő minőségű és mennyiségű kommunikáció hiánya, érdemtelenül keveset beszélünk és teszünk azért, hogy ez a helyzet változzon. „Ezért hívtuk életre a Magyar Egészségkommunikációs Egyesületet” – mondta. A civil kezdeményezés célja és funkciója kettős: egyrészt képes arra, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol egy szűkebb szakmai körben, műhelyviták, klub

jellegű rendezvények keretei között exponálni lehet a problémák különböző aspektusait, meg lehet vitatni a rendelkezésre álló megoldási alternatívákat. Másrészt a szakmai műhelymunkák mellett az egyesület holdudvarában megtalálható szakemberek segítségével olyan gyakorlati oktatási munkát vállal és valósít meg, aminek keretei között az egészségügyben dolgozók tényleges és praktikus segítséget kapnak abban, hogyan kommunikáljanak hatékonyabban betegeikkel, partnereikkel, ügyfeleikkel.

Hanák Péter rövid előadásában rámutatott: az egészségügyben az informatikai beruházások komoly elmaradásban vannak (Európa-szerte, nemcsak Magyarországon), holott számtalan olyan egészségügyi, illetve szociális feladattal állunk szemben, amelyre a korszerű informatika jó – például életvitelt segítő, távgondozási, távdiagnosztikai, távgyógyászati stb. – megoldásokat tudna adni. Az előrelépéshez nem elegendő, ha a műszakiak – informatikusok, mérnökök – egymás között vitatják meg elképzeléseiket. Alapvető fontosságú, hogy a lehetőségekről és az elért eredményekről mások, nem utolsósorban a majdani felhasználók is értesüljenek. A MEKE kiváló terepet nyújthat a műszakiak és a nem műszakiak közötti párbeszédre. Az infokommunikációs szekció tervezett témái között szerepel a fogyasztóvédelem, az otthonápolás és a személyiségvédelem.

Az Egyesület Szakújságírói Szekciójának vezetője, Tinnyei Mária elmondta: az egyesület a jövőben havonta szervez olyan háttérbeszélgetéseket, ahol nagy horderejű egészségügyi témákat lehet megvitatni, megismerni. Ok-okozati összefüggésekről, gazdasági, gazdaságpolitikai és politikai filozófiákról esik majd szó. A következő találkozó alkalmával meghívják a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának, és az Egészségügyért Felelős Államtitkárságnak munkatársait, a sajtóosztályok vezetőit, OEP, az ÁNTSZ, az OGYI sajtóosztályainak képviselőit. Az újságírók szeretnék elmondani, milyen problémákkal küszködnek, de tudni szeretnék azt is, hogy a sajtóosztály munkatársainak mi a legnagyobb problémája a tevékenységükkel kapcsolatban; mit kell, mit kellene tenni azért, hogy gördülékenyebb legyen az információáramlás. Az egészségügyi szakújságírók szeretnék személyesen is megismerni az orvosegyetemek és kórházak, szakrendelők PR és marketingvezetőit, a különféle érdekvédelmi szervezetek kommunikációjáért felelős vezetőit. Kíváncsiak munkájukra, és szívesen fogadnák kritikájukat, észrevételeiket. 

„Remélem, hogy a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület égisze alatt működő szakújságírói szekció munkája hozzájárul majd ahhoz, hogy olvasóink, nézőink, hallgatóink hiteles képet kapjanak az ágazat helyzetéről, az egészségpolitikusok elképzeléseiről, dilemmáiról, és a döntések várható hatásairól is. Nem csak a negatív hírekre vagyunk vevők, szeretnénk rendszeresen beszámolni az egészségügyben dolgozó orvosok, szakdolgozók, kutatók, fejlesztők sikereiről is. Az információ hatalom, a média mára új hatalmi ággá fejlődött. A hatalommal lehet élni, de lehet visszaélni is vele – mi ez utóbbit szeretnénk elkerülni és mértéktartó, hiteles információkkal szolgálni, mindannyiunk jól felfogott érdekében” – e szavakkal zárta a nyitó rendezvényt a szekció elnöke.