Klónegér mélyhűtött rágcsálóból
Dolly, a klónozott bárány 1996-ban látta meg a napvilágot, s azóta klónoztak kutyát, sertést, szarvasmarhát és egeret. Ám mindeddig klónozott állatot kizárólag élő donorszervezet sejtjei felhasználásával állítottak elő. A sejtek örökítőanyagát, a DNS-t a "béranya" magjától megfosztott petesejtjeibe ültették be - olvasható a BBC hírei között.
Fagyasztott szöveteket nem alkalmaztak. A tudósok ugyanis meg voltak győződve arról, hogy a fagyasztott sejtek alkalmatlanok erre, mivel a hideg károsítja a DNS-t. A szövetekben okozott "fagykárt" ugyan meg lehet előzni bizonyos vegyületek (krioprotektorok) révén, ám kizárólag abban az esetben, ha ezeket a mélyhűtés előtt alkalmazzák.
A japán RIKEN Kutatóközpont tudósai a hagyományos sejtmagátültetést alkalmazták. A kutatók a mélyhűtött egér többféle sejtjével próbálkoztak, s mint legnagyobb meglepetésükre kiderült, az agysejtek váltak be a legjobban.
Az AP amerikai hírügynökség szerint e kísérlet fényében felvetődik rég kipusztult állatok "újrateremtésének" lehetősége. A legvalószínűbb alany a gyapjas mamut lehet, hiszen több jó állapotban fennmaradt tetemre bukkantak korábban. Legutóbb tavaly júliusban a jamali Nyenyecföld autonóm körzetben fedezték fel orosz kutatók a negyvenezer éve megfagyott mamutbébi földi maradványait.
"A mamutborjú révén kideríthető, hogy ki lehet-e nyerni sejtmagokat olyan tetemből, amely krioptotektorok nélkül fagyott meg, s hogy ezek életképesnek bizonyulnak-e a klónozás során" - írták tanulmányukban a kutatók, akik kísérleteikről a PNAS-ban, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában számoltak be.
MTI/AP/BBC
