Kiüresítették a kórházcéget
Dunaújvárosban az önkormányzat eredeti terve szerint a nonprofit kft. végelszámolással szűnt volna meg. Néhány hitelező türelme azonban elfogyott, és az illetékes bíróság szeptember elején elrendelte a kft. felszámolását. Hogy mi lesz ezután, senki sem tudja.
„A dunaújvárosi kórháznak nincs adóssága” – jelentette ki nemrég Mészáros Lajos, a Szent Pantaleon Kórház tavaly júliusban hivatalba lépett főigazgató-főorvosa, miután a 13,8 milliárd forintos adóssággal küszködő önkormányzat a nyáron egy rapid döntéssel megszabadította az intézményt összességében közel egymilliárdra rúgó kifizetetlen számláitól.
Frissen kinevezett főigazgatófőorvosként ugyan Mészáros Lajos is sokat tett persze az adósság csökkentéséért, azonban a belső átszervezésekkel, racionalizálással, a hatékonyság növelésével és egyes, a kórház számára előnytelen szerződések újratárgyalásával is csak harmadával sikerült csökkentenie a múlt nyáron még másfél milliárdos tartozást s elkerülni a kórházat üzemeltető nonprofit kft. felszámolását. Dunaújváros jegyzője, Kukorelli Sándor szerint azonban már az év elején látható volt, hogy minden erőfeszítés ellenére előbb vagy utóbb valamelyik beszállító megindítja a felszámolási procedúrát.
– A fekvőbeteg-ellátás biztonsága érdekében nem várhattuk meg, hogy valaki megindítsa az eljárást – Kukorelli így indokolta a Népszabadságnak a kórház üzemeltetésének nyár közepi gyors átalakítását, mellyel az addig veszteséges, sőt tőkéjét is elvesztett nonprofit kft. által üzemeltetett kórházat a képviselő-testület június 9-i ülésén „költségvetési szervvé” alakította. Egyetlen tollvonással elvonta az önkormányzat a betegellátási feladatokat a kft.-től, és az új költségvetési szervet bízta meg az ez irányú teendők ellátásával. A döntés következtében a kórház dolgozói jogfolytonosan átkerültek az új üzemeltetőhöz, az OEP szerződést bontott a nonprofit kft.-vel és így tovább. Minden átkerült az új üzemeltetőhöz, kivéve a kft. csaknem egymilliárdos adóssága. Vélhetően ezért hangsúlyozta a Weborvosból idézett interjújában Mészáros Lajos főigazgató-főorvos, hogy „az új költségvetési szerv csak a feladatellátás területén jogutódja a korábbi társulásnak”.
A kórház (azaz az azt korábban működtető kft.) hitelezői között található néhány multi vagy magyarországi helytartója, akiknek több tízmillióval tartozik a kórház, és több magyar kis- és középvállalkozás, amelyeknek élet-halál kérdés, hogy mikor kapják meg a pénzüket. A város azonban aligha fog sietni, hogy segítsen rajtuk. Dunaújváros az ország 15. legeladósodottabb városa, minden egyes lakosra 272 671 forint tartozás jut. Ettől perszemég – ha,mint Kukorelli fogalmazott, a bankok is úgy akarják – képes lenne kifizetni a „kórház” közel egymilliárdos hátrahagyott adósságát, a jegyző azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy nem minden tartozást hajlandók vita nélkül elismerni.
A beszállítók most összefogásra készülnek, de közben aggódnak is. Aggódnak, mert az egészségügyben állítólag sokan jó példának, „remek ötletnek” tartják a dunaújvárosi húzást”. A kórházak küszöbön álló államosítása miatt azonban az önkormányzatok már nem érdekeltek annyira a felhalmozott adósságok eltüntetésében – legalábbis a beszállítók egy része ebben bízik. Tartanak viszont az államtól. Szóbeszédeket lehet hallani, mondják, hogy az állam lenyeleti a beszállítókkal a hitelek felét vagy még nagyobb részét. Csakhogy egy ilyen lépés sok cég számára egyet jelentene a csőddel. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a cégek többségének mégsem lesz más választása, lemond az őt megillető pénz egy részéről, megpróbál talpon, és ezáltal piacon maradni, vagy lehúzza a rolót. Valószínűleg erre utalt óvatosan már Mészáros Lajos is a már többször hivatkozott interjúban, hogy a beszállítók többsége, még ha tesz is jogi lépéseket követelése érvényesítésére, bejáratott piacait bizonyosan nem hagyja el. Ez csak egy kórházvezető tapasztalatokra alapozott magabiztossága. De hol van ő erőben, hatalomban az államhoz képest?
