Kinevezési ügy: tovább mismásol a Semmelweis Egyetem?
Folytatódik a Tulassay–Urbancsek-ügy; a II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika vezetésére aspiráló Urbancsek János lehetséges kinevezéséről szóló cikkre reagálva mégis jelentkezett észrevételeivel a Semmelweis Egyetem. Az egyes kérdéseket részletező, másokat nem érintő levelet a Magyar Nemzet összevete azzal, amit eddig megtudott.
Mint a Magyar Nemzet korábban megírta, a Semmelweis Egyetem éléről május végén távozó Tulassay Tivadar azt az Urbancsek Jánost tenné a nőgyógyászati klinika élére, aki – a szakma széles körben elterjedt tudomása szerint – nem rendelkezik a kinevezéshez előírt 10 éves gyakorlattal, ami a nőgyógyászfórumok szerint veszélyezteti a betegellátást. Az egyetem, múlt heti eredménytelen kérdezősködés ellenére most mégis úgy döntött, a közvélemény elé áll.
A gyakorlati idővel kapcsolatban tájékoztat Urbancsek szakvizsgázási évéről (1986), majd heidelbergi tapasztalatszerzésről ír, amely után érdemeit említi az I. számú pesti klinika Asszisztált Reprodukciós Osztályának létrehozatalában. A válaszlevél szerint „kétségtelen tény, hogy (…) egyre kevesebb műtétet, illetve szülést vezetett” az igazgatói posztra pályázó Urbancsek János, de számszakilag nem cáfolja a 10 éves feltétel hiányát, mindössze arra figyelmeztet: „a szakmai gyakorlat megléte nem kérdőjelezhető meg”. Arra sem térnek ki, hogy mennyiben tekinthetők a klinikaigazgatói poszthoz szükséges 10 éves szakmai gyakorlat részének azok az évek – Urbancsek doktor esetében az elmúlt körülbelül 20 év –, amikor a pályázó kizárólag a nőgyógyászat egy periférikus, 1–2 százalékát kitevő szakterületével, a meddőségi kezeléssel foglalkozott, a klasszikus szülészettel–nőgyógyászattal pedig szinte egyáltalán nem.
Az ügyben tisztázó erejű lehetne, ha az egyetem vagy maga Urbancsek János a nyilvánosság elé állna a számadatokkal, hogy a klinikavezetői aspiráns hol, mikor és hány nőgyógyászati műtétet (hastükrözéses műtét, hasi és hüvelyi nőgyógyászati műtét, császármetszés és szülés évre lebontva) végzett el az elmúlt 20 évben – véli az MNO. Ez egyértelműen eldöntené, hogy alkalmas-e az igazgatói posztra, és megfelel-e az egyetem szmsz-ében foglalt előírásoknak.
Az egyetem megismételt, a számokat firtató kérdésre adott válaszában inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő klinikaigazgatójáról általánosságban elmondható: „Ma, amikor az egészségügyben egyre intenzívebb a specializáció, egyre nehezebbé válik, hogy egy szakember egy-egy szakma minden spektrumát a lehető legmagasabb színvonalon művelje. A jövő klinikaigazgató-modelljének megfelel egy-egy részszakterületen kiváló, s emellett jó menedzseri képességekkel rendelkező szakember.”
