Kimagasló eredmények a hasnyálmirigy-gyulladás kutatásában

„Szinte valamennyi hasnyálmirigy-betegségről elmondható, hogy ma még nincsen specifikus gyógyszeres terápiája, ezért a szerv akut gyulladásos megbetegedésének különösen magas, 5-10% közötti a mortalitása” – mutatott rá Hegyi Péter. Az MTA doktora és munkacsoportja által végzett felfedező kutatások egyik jelentős eredménye, hogy sok olyan gyógyszertámadási pontot sikerült azonosítaniuk, amelyre a jövőben akár gyógyszeres kezelés építhető. „Az így kifejlesztett terápiák nagy valószínűséggel képesek lesznek hatékonyan enyhíteni vagy akár teljesen meggyógyítani a hasnyálmirigy gyulladásos betegségeit.”

A hasnyálmirigy egyik lényeges feladata, hogy megfelelő mennyiségű enzimet termeljen az emésztéshez. A szőlőfürtre hasonlító szerv naponta mintegy 1,5 liternyi, bikarbonátban gazdag emésztőfolyadékot ürít a vékonybélbe. Egészen a közelmúltig a kutatók úgy gondolták, hogy a hasnyálmirigy vezetéksejtjei által termelt bikarbonát fő élettani szerepe a gyomorból a nyombélbe lecsorgó sav semlegesítése. „Mi meg voltunk róla győződve, hogy a bikarbonát nemcsak a hasnyálmirigyen kívül, de a szerven belül is fontos élettani szerepet lát el.” A szegedi kutatók a világon elsőként igazolták, hogy a bikarbonátnak két jelentős szerven belüli feladata is van: még a hasnyálmirigyen belül semlegesíti az emésztőenzimeket termelő ún. acinussejtek által előállított savat, illetve a hasnyálmirigy fő enzimét, a tripszinogént inaktív formában tartja mindaddig, amíg a vékonybélbe nem kerül: „Ha ez a mechanizmus nem működik megfelelően, a hasnyálmirigy-vezetékben felhalmozódó savak miatt az emésztőenzimek már a hasnyálmirigyen belül aktiválódhatnak, ami hasnyálmirigy-gyulladást okoz.”

 A magyar kutatók érdeme az ún. „tripszin kiváltotta ördögi kör” felismerése is, amelynek pontos mechanizmusát a terület legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Gastroenterologyban írták le a közelmúltban. „A szerv krónikus gyulladása során a hasnyálmirigy acinussejtjei fokozatosan károsodnak, elhalnak, ezért a kutatások és terápiák eddig kizárólag ennek a sejttípusnak a gyógyítására koncentráltak. Hegyi Péter és munkatársai megsejtették, hogy a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedéseiben a vezetéksejteknek is meghatározó szerepük lehet: „Sikerült egy olyan önmagát fenntartó, sőt erősítő kórélettani körfolyamatot leírnunk, amelynek következménye a tartósan fennmaradó gyulladásos állapot.” Ha a hasnyálmirigy vezetékeiben aktiválódnak az emésztőenzimek, akkor ez köztes élettani folyamatok révén csökkenti a bikarbonát-ionok termelődését. Ezáltal a vezetékben savasodás indul el, a kialakuló savas kémhatású közeg azonban kedvez az emésztőenzimek további aktiválódásának. Így alakul ki egy önmagát fenntartó és krónikus gyulladást előidéző kóros ördögi kör. „Ha le tudnánk állítani a körfolyamatot, akkor a ma még nem gyógyítható krónikus hasnyálmirigy-gyulladást is hatékonyan tudnánk kezelni.”

Ez a gondolatmenet és az új eredmények (öt közleményt publikáltak a Gut és Gastroenterology c. 10-es impaktfaktor feletti folyóiratokban) nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az idei júniusi választásokat követően 2012  és 2017 között Szegedre kerül a több mint ezer tagot magába foglaló Európai Hasnyálmirigy Társaság központja, irányítójának pedig egyhangú szavazással Hegyi Pétert választották.