Kikerült az kórházakból az MRSA

A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus- (MRSA) törzsek az intenzív osztályokon antibiotikummal kezelt betegekben jelentek meg az 1960-as években. Egyre nyilvánvalóbb azonban, hogy az MRSA az egészségügyi intézményeken kívül is megtalálható.

A területi ellátásban 2000 előtt gyakorlatilag nem kellett MRSAval számolni. Napjainkban viszont zárt közösségekben – börtönökben, kaszárnyákban, bölcsődékben –, intravénás kábítószer használók, homoszexuálisok, hajléktalanok körében már járványt is okoz; elsősorban bőr- és lágyszöveti fertőzést, ritkábban szepszist vagy súlyos pneumoniát.
A területi ellátás szintjén felbukkanó MRSA (community acquired, CA-MRSA) több szempontból különbözik az intézményekben cirkuláló törzsektől. Ezek a baktériumok kevesebb antibiotikummal szemben rezisztensek, más típusú toxinokat és virulenciafaktorokat termelnek. A CA-MRSA-fertőzések többségét mindössze néhány törzs okozza.
Az Egyesült Államokban az ország különböző részein 11 nagyvárosban felmérték, mennyire gyakori az MRSA-fertőzés azoknál a felnőtteknél, akiket bőr- vagy lágyszöveti fertőzés miatt vettek fel sürgősségi osztályra (NEJM 2006;355:666–674). A mikrobiológiai vizsgálat mellett rögzítették a betegek tüneteit és az MRSA-fertőzés potenciális kockázati tényezőit. A legkiterjedtebben fertőzött testfelületről vett mintából meghatározták a kórokozókat és az antibiotikum-rezisztenciát, továbbá megvizsgálták a bakteriális toxinok termeléséért felelős géneket is.
Staphylcococcus aureus a betegek háromnegyedénél volt kimutatható; az összes beteg 59 százalékánál ennek methicillin-rezisztens változata okozta a fertőzést. A 11 kórház közül tízből jelentették, hogy MRSA volt a bőrfertőzés (tályog, gennyes seb, cellulitis) leggyakoribb oka. A törzsek szinte mind ugyanabba a típusba tartoztak: 97 százalékuk volt USA- 300 típusú, ezen belül háromnegyedük a 0114-jelű törzsbe tartozott. A betegek kis hányadánál methicillinre érzékeny S. aureus, alig 10 százalékuknál pedig streptococcusok okozták a betegséget. Az MRSA-fertőzéssel összefüggött az egy hónapon belüli antibiotikum- kezelés, a korábbi MRSA-fertőzés és a környezetben másnál előforduló bőrfertőzés.
Európai adatok a European Antimicrobial Resistance Surveillance System honlapján férhetők hozzá (www.earss.rivm.nl). A csak invazív mintából származó törzsekre vonatkozóan felállított fertőzöttségi sorban Magyarország a 16. helyen áll 27 ország közül, Szlovákia a 15., Ausztria a 18., Csehország a 20. helyet foglalja el (Romániáról nincs adat). A sort Málta és Olaszország vezeti – ad képet az európai kórházi helyzetről prof. dr. Nagy Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet). Hazánk viszonylag kedvező pozíciója bármikor változhat, ha egy-egy epidemiológiailag „sikeresebb” klón eljut hozzánk – teszi hozzá. Ez például egy külföldön ápolt beteg hazaérkezésekor következhet be. Az MRSA ugyanis – hasonlóan a többi S. aureus-hoz – hosszú ideig kolonizálódhat.
A professzor asszony szerint a hazai előfordulások gyakorisága is nő. Mint mondja, ma már bizonyított, hogy a délnémet néven emlegetett, eléggé fertőzőképes klón Magyarországon is terjed és több kórházban okozott már járványt. A törzs átvitelének megakadályozásához elengedhetetlen az MRSA-pozitív betegek elkülönítésére és ápolására vonatkozó kórházhigiénés előírások betartása (egyágyas szoba, külön ápolószemélyzet, amíg a negatív tenyésztési lelet meg nem érkezik). Emellett alapvetően nagy jelentőségű a tenyésztés és a célzottan adott antibiotikum, illetve az, hogy a mikrobiológiai vizsgálat eredményéig MRSA-ként kezeljék a fertőzést, azaz trimetoprimsulfamethoxazolt, doxiciklint vagy klindamicint kapjon a beteg. A visszaszorítás érdekében pedig az intenzív, onkohematológiai, sebészeti stb. osztályokon aktív MRSA-szűrést kell végezni. Mindehhez megfelelő mikrobiológiai laboratóriumi háttér szükséges a súlyos betegeket ápoló, most súlyponti kórházaknak nevezett intézményekben.
Dr.Vásárhelyi Barna

Fertőtlenítés és oltás

Négyből egy kórházi számítógép billentyűzetén megtelepszenek az MRSA-k, és ennek komoly szerepe lehet terjedésükben. A University College London Hospital munkatársai ezért kifejlesztettek egy szilikonborítású, lapos – így alkoholos törlővel könnyen, gyorsan lemosható – klaviatúrát. Az eszközön ráadásul mindaddig világít egy kis lámpa, amíg meg nem tisztították. A kórház kutatói azt állítják, hogy napi kétszeri fertőtlenítés a baktériumok 70 százalékát elpusztítja. Az új típusú billentyűzet mellett más, a baktériumokat távol tartó eszközöket is rendszeresíteni kívánnak, így például ezüstborítású katétereket és a takarításhoz hidrogén-peroxid permetet. Mindettől az MRSAfertőzések számának 10 százalékos csökkenését várják.
Amerikában – ahol az MRSA a statisztikák szerint évente 12 ezer fekvőbeteg halálát okozza – hatásos oltóanyagot dolgoztak ki. A University of Chicago munkacsoportja nyolc S. aureus baktériumtörzs genetikai jellemzőit vizsgálva 19 olyan jellegzetes génszakaszt azonosított, amelyek által kódolt fehérjék mindegyik baktériumtörzs felületén megtalálhatók. A kutatók a fehérjéket külön-külön egerekbe injekciózták, és figyelték a kiváltott immunválasz erősségét, majd a négy leghatékonyabb fehérjét egyetlen oltóanyagba kombinálták. A védőoltással kezelt kísérleti egereket három héttel később emberekre igen veszélyes virulens MRSA baktériumtörzsekkel fertőzték meg; ezt az összes állat túlélte, míg a kontroll, oltással nem védett csoport 65 százaléka másfél napon belül elpusztult. A klinikai vizsgálatok lezárulását követően az oltást elsősorban komoly sebészeti beavatkozások előtt kívánják majd alkalmazni.
BBC News/MTI Panoráma