Ki fertőzött kit?

Melyik baktérium az ősibb: a Mycobacterium bovis vagy a Mycobacterium tuberculosis? Más szóval: a tuberkulózis a tehénről terjedt át az emberre, avagy fordítva? Több új kutatási eredmény szerint egyértelműen az ember a bűnös a tehenek megfertőzésében.

Az amerikai fizikai antropológusok kongresszusán Luz-Andrea Pfister (Arizonai Állami Egyetem, Tempe) 10 mikobaktérium-faj DNS-ének elemzése alapján azt állította, hogy a tuberkulózist okozó Mycobacterium tuberculosis már jóval a szarvasmarhák háziasítása előtt megfertőzte az embereket. A 10 faj mindegyikében ugyanazt a 60 gént vizsgálta, majd állandó mutációs rátát feltételezve evolúciós fába rendezte a baktériumokat. Számításai szerint az ős M. tuberculosis mintegy 36 millió éve különült el a leprát okozó mikobaktériumtól, s a szétválás talán az ember főemlős őseiben mehetett végbe. A teheneket megfertőző M. bovis az emberekben alakulhatott ki kb. 113 ezer évvel ezelőtt. Mivel a mikobaktériumok mutációs rátáját még senki nem határozta meg, Pfister a mutáció gyakoriságának számításához az Escherichia coli adatait használta fel. Ezért az új fajok megjelenésének időpontja még változhat, ha a tudós hölgy elkészül a pontosabb mikobaktériumóra kiszámításával. Pfister úgy véli, a betegség egyértelműen az emberekről terjedt át az állatokra, talán akkor, amikor a modern emberek Afrikából elindulva benépesítették a kontinenseket.
  Hosszú ideig úgy vélték, hogy az M. tuberculosis egy 20-35 ezer éve élt faj leszármazottja. Cristina Gutierrez (Pasteur Intézet, Párizs) váratlanul sok eltérő DNS-szakaszt talált az M. tuberculosis afrikai törzseiben. Ebből arra következtetett, hogy a baktérium lényegesen ősibb a feltételezettnél, hiszen néhány évtized alatt nem jelentkezhetett volna ennyi mutáció a DNS-ében. Gutierrez szerint Pfister eredményei megerősítik az ő felismerését, miszerint az M. tuberculosis variánsai már jóval az állatok háziasítása előtt megjelentek. (A szarvasmarha háziasítása mintegy tízezer éve történhetett.)
  Egy Törökországban talált félmillió éves emberi maradvány alapján a régészek is a genetikai eredményekkel egybecsengő következtetésre jutottak. Az egyértelmű összefüggést természetesen nem tudják bizonyítani, de úgy gondolják, a megvizsgált csontok elváltozásait tbc okozta. A csontokat és az ízületeket rendszerint az M. bovis támadja meg. Gutierrez most arra keresi a választ, hogyan kerülhetett át a baktérium a hominidáktól az állatokra sok százezer évvel a háziasítás előtt – a tbc átadásához ugyanis rendszerint tartós és közeli kapcsolatra van szükség. Bruce Rotschild (Kansas Egyetem) a Scienceben viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatkertben egy főemlős tbc-fertőzést kaphat, ha egy ember ráköp. A baktériumfajok őstörténete talán azért alakult így, mert egy távoli ősünk valamikor rátüsszentett egy tehénre?