Kettős szorításban a szakrendelők

Két tűz közé kerülnek a járóbeteg-szakellátó intézmények az egészségügyi finanszírozás augusztusi változtatása miatt, bár az alapdíj emelkedett, ám a teljesítmény-volumenkorlát csökkent, így mind a kórházak, mind az alapellátás felől egyre több beteg áramlik majd a szakrendelőkbe – olvasható a Napi.hu-n.

Augusztustól változott a finanszírozás, a külön soron érkező bérfedezetet beépítették az alapdíjba, ami a járóbeteg-szakellátásban a német pont értékét 1,50-ről 1,80 forintra növelte. Ugyanakkor átlagosan 8,33 százalékkal csökkentették az intézmények teljesítményvolumen korlátját. A Medicina 2000 Járóbeteg-szakellátók Szövetsége felmérése szerint az intézkedés nagyon eltérően hat az egyes szakrendelőkre, lesznek jól és rosszul járó intézmények, a bevételek több mint 8 százalékos csökkenésétől az 5 százalékos növekedésig mindenféle variáció előfordulhat. A végleges számok csak októberben derülnek ki, amikor az augusztusi teljesítményeket elszámolják.

A legnagyobb kihívás a tvk-csökkentés, mivel elvárás, hogy kevesebb esetet lássanak el a járóbeteg ellátók, ugyanakkor vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg ellátásból, a finanszírozás változásai is erre serkentik a kórházakat. A járóbeteg-szakellátás így két tűz közé kerül, mert több betegre számíthatnak a kórházakból, ugyanakkor az alapellátásból is folyamatosan érkeznek a páciensek, miközben az finanszírozási limit csökkent.

Az új helyzet hosszabb várakozást hoz a betegeknek és növelni fogja az elégedetlenséget. A szakrendelőkben, szakmáktól függően 3 és 40 nap közötti várakozási után jut el a szakorvoshoz a beteg - a legtöbbet, 40 napot a kardiológiai időpontra kell várni, a reumatológiai és ortopédiai szakrendelésekre is 20 nap körüli volt az átlag várakozási idő 2016 elején.

Megoldást jelenthetne, ha a háziorvosok kevesebb beteget küldenének a szakrendelőkbe, ehhez viszont módosítani kellene a receptfelírási rendet. Az általános koncepció úgyis az, hogy minden beteget a szakmailag indokolható legalacsonyabb szinten lássanak el, ehhez a háziorvosi kompetenciákat kell bővíteni, a finanszírozásban pedig a járóbeteg-szakellátásban elvégzett egynapos és az ambuláns sebészeti ellátásokat tvk-mentesíteni. Ugyanakkor az alapellátásból is hiányoznak kapacitások, a háziorvosi korfa drámai: szinte nincs 35 évesnél fiatalabb háziorvos, de a 40 alatti korosztály összesen is csak alig haladja meg a 600 főt, ez körülbelül az összes háziorvos 10 százaléka.