Késve használja fel az EU-forrásokat az egészségügy
Magyarország minden új EU-tagállamnál több EU-forrást kapott az egészségügy fejlesztésére, de a pénzeket csak részben és nagy késéssel használják fel – írja a 168 óra.
E megállapítás a Germany Trade and Invest, a német Kereskedelmi Minisztérium háttérintézményétől származik. Mint állítják: az egészségügy irányítási reformját szolgáló 400 millió euróhoz még alig nyúltak.
A 2007-2013-as időszakban kereken 1,5 milliárd euró, mintegy 452 milliárd forint uniós pénz áll rendelkezésre a magyar egészségügy fejlesztésére, s ehhez járulnak még az önerőből származó jelentős összegek. A múlt év végén elvégzett uniós vizsgálat azonban azt állapította meg, hogy a magyaroknál a nagyvonalú külső támogatással nincs arányban az eredmény: az egészségügy igazgatásának reformja, illetve az intézmények fejlesztése. „Az Orbán-kormány egészségügyi politikusai mindenekelőtt azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy államosították a kórházakat és felállították a terület központi irányítására hivatott szervet, a GYEMSZI-t” – írja a 168 óra.
A jelentés emlékeztet, a nemzeti fejlesztési tervben az egészségügynél a kórházakra helyeztek a hangsúlyt, azok számára irányozták elő a források 59 százalékát, míg a járóbeteg-ellátásra 15, az alap-ellátásra 9, a krónikus betegek intézményeire 8 százalék jutott. A fennmaradó 42 milliárd forintot képzésre és adatátviteli beruházásokra kívánták fordítani. A segélyterv-időszak utolsó előtti évében sok kórházi és klinikai beruházás befejezése még várat magára. A nyolc kiemelt központ közül, amelyek a legmagasabb színvonalú ellátást tudják nyújtani, eddig csak a debreceni készült el. A kecskeméti átadását őszre várják, a szegedi klinikák, benne egy transzplantációs centrum átadását 2013 végére irányozták elő. Hasonlóan késik a rákgyógyászati program megvalósítása, amelynél az eredetileg tervezett nyolc helyett csak öt új onkológiai központ létesül.
