Kelet legdrágább gyógyszere

A tibetiül yartsa gunbu-nak nevezett parazita gomba tudományos rendszertani neve Cordyceps sinensis (illetve 2007 óta Ophiocordyceps sinensis). Ha a gomba szél szárnyán érkező spórája a lárva bőrére kerül, és behatol a testébe (általában télen), gombafonalakat növeszt, beszövi a lárva minden szervét, majd annak halála után, amikor a lárva-múmiából már csak az alakját megtartó bőr maradt meg, a fején keresztül kitör, és gombatestet növeszt (általában nyáron), ami spórát ereget. 1 fontnyi (454 gramm) akár 50.000 dollárba is kerülhet.

Nyári fű, téli kukac

A tradicionális kínai és tibeti gyógyászatban évezredek óta használják e gombát számos különféle betegség gyógyítására – a legértékesebb és legsokoldalúbb szernek tartják -, a modern tudomány pedig az elmúlt 20 évben elkezdte feltárni hatóanyagait. Mint kiderült, valóban igen sokoldalú gyógyhatással rendelkezik.

A tibeti név - yartsa gunbu – a következőt jelenti: „nyári fű, téli kukac”, mivel télen még csak a lárvatest látszik, és abból nyáron tör elő a fűre hasonlító alakú gombatest. A latin elnevezés a cord és a ceps szavak (furkósbotszerű és fej) összetételéből származik.

Nem kevés kórképre használják Keleten, így pl. a következőkre: impotencia, tumorok, cukorbetegség, hátfájdalom, sárgaság, kifáradás, műtét utáni felépülés, tuberkulózis, asztma, bronchitis, anémia, emfizéma, vírusfertőzések, HIV/AIDS, kopaszság.

Az eddig megismert több mint 20 féle bioaktív komponense között van lovasztatin, GABA, ergothionein, cordycepin, extra- és intracelluláris poliszacharidok, adenozin, mannitol, szterolok, melanin, cordysinin, cordymin, myriocin (A Systematic Review of the Mysterious Caterpillar Fungus Ophiocordyceps sinensis in Dong-ChongXiaCao and Related Bioactive Ingredients). A yartsa gunbu tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, nukleotidokat és nukleozidokat, 28 féle zsírsavat, vitaminokat, nyomelemeket.

Napjainkig a Cordyceps sinensis összetevőinek több mint 30 féle bioaktív tulajdonságát tárták fel, pl. immunmodulátoros, immunszuppresszív, kilökődésgátló, antitumor, antiinflammatórikus, antioxidáns, antibakteriális, májvédő, antidiabetikus, koleszterinszint-csökkentő, arteroiszklerózis ellenes, antitrombotikus, vazorelaxáns (antihipertenzív), fényvédő, nyugtató, antidepresszáns, oszteoporózis ellenes, kimerültség elleni, állóképességet fokozó,  erithropoetikus, arritmia ellenes, öregedésgátló, nemi hormon szerű, asztma-ellenes, memória serkentő, neuroprotektív és öregedésgátló hatás (Medicinal Value of the Caterpillar Fungi Species of the Genus Cordyceps, A Review).

E farmakológiai kincsesbánya csak 3000 méteres magasság felett nő, a Himalája nedves és hideg klímájában, ásványi anyagban gazdag talajában, Tibetben, Nepálban, Bhutánban, Indiában, és csak a Thitarodes armoricanus nevű lepke lárvájában. A szüret májusban kezdődik, és csak 5 hétig tart, amikoris a környék egész lakossága csak ezzel foglalkozik. A fő termőterületnek számító Tibeti fennsíkon akár 100 tonnányit is összegyűjtenek a gombából, és a belőle származó bevétel Tibet vidéki részein pl. a lakosság egész éves bevételének felét teszi ki. Nagy ára miatt a szüret sok konfliktust okoz a falvak között.

Hibátlan kincs

A gomba – kínaiul DongChongXiaCao - a kínai gyógyászat sarokköve, javítja a jin és a jang egyensúlyát, és főleg a tüdő, valamint a vese betegségeinek terápiájában használják. Első kínai említése időszámításunk szerint 620-ból származik, a legkorábbi (1757) tudományos értékű beszámoló pedig a Ben Cao Congxin (A Materia Medica Új Összeállítása) elnevezésű szövegben található. Tibeti leírása a 15. századból maradt ránk, Az Afrodiziákus hatású anyagok óceánja című írásban „hibátlan kincs”-nek nevezik, ami „elképzelhetetlen ajándékokkal jutalmazza meg” fogyasztóját. Mint a szöveg írja: „csak főzz meg néhányat egy pohárnyi teában vagy levesben, vagy tégy bele pár darabot a sülő kacsába, és minden betegséged meggyógyul”.

Nyugatra 1726-ban jutott el a híre és első darabja, egy, a kínai császári udvarból Franciaországba visszaérkező jezsuita szerzetes révén. Nyugaton napjainkban főleg két csoport fogyasztja, sportolók  - főleg atléták - és idősödők/öregek. A modernkori nyugati felhasználás ugyanis egy atlétikai verseny eredményeit követően nőtt meg: 1993-ban a kínai atlétikai bajnokságon 9 világcsúcs dőlt meg (5 hosszútávfutásban), és a szenzációs sikert a kínai edző az atlétákkal szedetett Cordyceps sinensis-nek tulajdonította. Egyébként az elmúlt 20 évben számos in vitro és in vivo vizsgálat indult, amelyek igazolni látszanak a gomba széles körű medicinális felhasználhatóságát. Az egyik legfrissebb kutatás eredményei pl. az International Journal of Medicinal Mushrooms

című szakfolyóiratban jelentek meg (Chemical composition and nutritional and medicinal value of fruit bodies and submerged cultured mycelia of culinary-medicinal higher Basidiomycetes mushrooms.).

Kenőpénz helyett

A kínai gazdaság dübörgése révén megnőtt a csodagomba iránti kereslet, a gazdagok elegáns vacsoráinak kötelező kelléke lett, és a hivatalnokok megvesztegetésének közkedvelt eszköze. Az 1970-es években fél kilóját még néhány dollárért meg lehetett szerezni, a ’90-es évek elején sem került többe 100 dollárnál, ma a legjobb minőség egy fontjáért akár 50.000 dollárt is elkérnek.

A történelmi és az általános szóhasználatban a Cordyceps elnevezést csak a C. sinensis-re alkalmazzák, azonban az Ophiocordyceps vagy Cordyceps nemzetségnek

ezen kívül még vagy 600 tagja van, amelyekben más hatóanyagok is találhatók, és könnyebb mesterséges körülmények között termeszteni őket.

Fogyasztása azonban veszélyekkel is járhat, mivel különböző penészgombák fertőzhetik meg, amelyek közül némelyik ártalmas lehet. „A fogyasztása a tapasztalatlanok számára olyan, mint az orosz rulett”, nyilatkozta a világ egyik vezető mikológusa, Paul Stamets. A lehetséges káros hatás másik formája az ólommérgezés, aminek forrását azok a fémrudacskák jelentik, amiket a súly és így a vételár növelése érdekében a gombába dugdosnak az eladók.

Rovarkártevők ellen

A nemzetség majdnem összes tagja entomopathogén (némelyik faj más gombákon élősködik), azaz rovarokat támad, ízeltlábúak endoparazitája. A Cordyceps-gombákat ezért az ízeltlábú kártevők elleni védekezésben is lehetséges eszköznek tartják (Cordyceps fungi as natural killers, new hopes for Medicine and biological control factors). A nemzetség C. sinensis-en kívüli tagjai a világon szinte mindenhol előfordulnak, így Európa számos országában is, az idézett áttekintő tanulmány pl. lengyelországi és szlovákiai példányaikról is beszámol.

Mint az Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine című szaklap írja, a gombák több más nemzetsége is termel értékes medicinális anyagokat, gomba volt az eredeti forrása a penicillinnek, a mycofenolátnak, a griseofulvinnak, a ciclosporinnak, a mizoribinnek, a mikofenolsavnak, a sztatinoknak vagy a cephalosporinoknak is (The pharmacological potential of mushrooms). A nyári fű, téli kukac azonban, úgy tűnik, mind közül a legértékesebb, és számos jövőbeli gyógyszer forrása lehet.