hirdetés
hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.
hirdetés

Ízelítő

Katasztrofális leszakadás

A hangzatos stratégiák és projektek ellenére a magyar innováció, valamint a kutatás-fejlesztés katasztrofális helyzetben van. A felzárkózás helyett az ország ezen a téren is egyre jobban leszakad az uniótól, a balkáni országok szintjére süllyedtünk vissza – olvasható a Magyar Hírlapban

A kormány középtávú (2007 és 2013 közöttre szóló) tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiája szerint Magyarország fejlett tudásalapú gazdasággal rendelkező, innovatív és versenyképes ország lesz. A stratégia fő célja az, hogy 2013-ra a legfontosabb mutatószámokban utolérjük az uniós átlagot. A valóságban erre semmi esély sem maradt. Az európai innovációs teljesítménytábla (European Innovation Scoreboard 2008) friss adatait a 2005-ösökkel összevetve kiderül, hogy a 15. helyről a 21. helyre estünk vissza. A 2003-as adatok szerint Szlovéniával és Csehországgal együtt az újonnan csatlakozó államok élcsoportjába tartoztunk. Azóta e két állam messze elhagyott bennünket. Magyarország nemzetközi megítélése az utóbbi években drasztikusan romlott. Mintegy tízéves lemaradásunk az innováció terén 2009-re, az Európai Unió átlagához képest 34 évnyire nőtt. Ez meglátszik az ország nemzetközi versenyképességén is: a 2002-es 26. helyezésről 2008-ra a 41-re csúsztunk vissza.

A kutatás-fejlesztés eredményei és társadalmi hasznosulásuk tekintetében a kialakult állapotok sokkoló hatásúak. A Magyarországon bejegyzett egymillió különféle cégből csak 671-ben folyik valamilyen innovációs tevékenység, és közülük is 17 nagyvállalat adja a kutatási és fejlesztési kiadások 48,3 százalékát. További probléma, hogy az ilyen célra szánt pénzek az üzleti világtól távol álló kormányzati és egyetemi kutatásokat finanszíroznak. Az eredményeknek így csak a negyven százaléka valósul meg innovációként.

Az állami és vállalati finanszírozás összegének a barcelonai uniós csúcsértekezlet döntése szerint a GDP három százalékához kellene közelítenie. Ez az arányszám Magyarországon 1992-től 2006-ig a GDP 0,67–1,08 százalékát tette ki, és ma is egy százalék körül mozog. A 2009-ben kiadott Innovatív Magyarország program mutatós céljai szerint a kormány az idén és jövőre 250–300 milliárd forintot szán innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ez valódisága esetén is csupán a nemzeti jövedelem 1,3 százaléka lenne. Az összeg valóssága azonban megkérdőjelezhető, mivel több mint a fele (2009-ben 170 milliárd forint, 2010-ben pedig 180 milliárd forint) pályázati pénz. A maradék a becsült vállalati ráfordítás, ami azért kétséges, mert az egyre mélyülő válság kellős közepén a vállalkozások döntő többsége aligha költ majd innovációra. Vagyis a tényleges ráfordítások nem fogják elérni a GDP egy százalékát sem.

Forrás: Tattay Levente, Magyar Hírlap Online

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés