Karikó Katalinnak és kutatótársának ítélték oda a „tudományos Oscar-díjat”
A COVID-19 vakcinák gyors kifejlesztését tette lehetővé a módosított RNS-technológia, a világra szóló felfedezés, amely a Karikó Katalin és Drew Weissman kutatópáros érdeme. Ezt ismeri el a 2022-es Breakthrough-díj, amelynek élettudományi kategóriájában az mRNS úttörőit tüntetik ki – jelentették be 2021. szeptember 9-én. A 3 millió dollár pénzjutalommal együtt járó kitüntetést „tudományos Oscar-díjnak” is nevezik.
- Országos Felsőoktatási Tanévnyitó Szegeden
- Állami kitüntetések 2021. augusztus 20.
- Asztúria hercegnője-díj a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztőinek
- Átadták a Jedlik Ányos-díjakat, Karikó Katalint is elismerték
- Szegeden járt Karikó Katalin (Bővítve!)
- Karikó Katalin átvette a Közmédia Év Embere Díját
- Kitüntette Karikó Katalint az Emberi Méltóság Tanácsa
A 21. század legfontosabb felfedezése Karikó Katalin és Drew Weissman nevéhez fűződik. Az mRNS-alapú technológia és vakcinák adták az alapját a SARS-CoV-2 vírus elleni küzdelemnek, a COVID-19 világjárvány megfékezésének.
2012 óta adják át a Breakthrough-díjat. Az eddig elismert személyek közé tartozik például az angol elméleti fizikus, Stephen Hawking; a kitüntetettek között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) alumnája, Karikó Katalin lett az első magyar tudós.
Az „áttörés díja” – magyarra fordítva – a Breakthrough-díj. Évente három – élettani, fizikai és matematikai – kategóriában ítélik oda. A „tudományos élet paradigmaváltó kutatásait” ismeri el Breakthrough-díj. Ez a világ legnagyobb pénzjutalommal – kategóriánként 3-3 millió dollárral – járó tudományos kitüntetése. A természettudományi kutatókat elismerő, „a tudomány Oscar-díjának” is nevezett elismerést – többek közt – Mark Zuckerberg alapította.
|
Az új típusú koronavírus ellen hatásosnak bizonyuló, a Pfizer/BioNtech és a Moderna által kifejlesztett innovatív vakcinák Karikó Katalin és Drew Weissman több évtizedes munkásságán alapulnak. A széles körű szkepticizmus ellenére a két díjazott tudós bízott az mRNS-terápiák lehetőségében, és olyan technológiát hoztak létre, amely nemcsak a koronavírus ellen jelenleg folyó harcban létfontosságú, hanem számos kór - a HIV-en kívül autoimmun és genetikai betegségek, daganatok - ellen hatékony jövendőbeli vakcinák vagy kezelések ígéretét is hordozza, írják a méltatásban. Mint hozzáteszik, a vírus szinte azonnali azonosítása és leírása, a vakcinák gyors kifejlesztése, valamint az új vírusváltozatok folyamatos figyelemmel kísérése lehetetlen volna a szintén díjazott Shankar Balasubramanian, David Klenerman és Pascal Mayer által kifejlesztett új generációs genetikai szekvenálási technológiák nélkül. Az élettudományok területén elért eredményeiért tüntették ki Jeffery W. Kellyt is, aki az amiloidokkal összefüggő idegrendszeri betegségek kutatásában alkotott kiemelkedőt. A fizikai alapkutatások Breakthrough-díját a japán Katori Hidetosi és a Coloradói Egyetemen dolgozó Jun Ye kapta, mert három nagyságrenddel javították az időmérés pontosságát. Technológiájuk segítségével olyan kvantumórákat fejlesztettek ki, amelyek 15 milliárd évnyi működés alatt kevesebb mint egy másodpercet veszítenének. A matematikai díjat a japán Mocsizuki Takurónak ítélték oda az absztrakt terek határainak feltárásáért. A tudományos élet paradigmaváltó kutatásait támogató Breakthrough Prizes a világ egyik legnagyobb pénzjutalommal járó tudományos elismerése. A 2012 óta átadott díjat informatikai-internetes óriáscégek alapítói hozták létre: Mark Zuckerberg Facebook-alapító, Sergey Brin Google-társalapító és felesége, Anne Wojcicki, Jack Ma kínai üzletember, valamint Jurij Milner orosz vállalkozó és felesége, Julia. Tavalyelőtt a kínai Tencent vezetője, Ma Hua-teng is csatlakozott a díj szponzoraihoz. A három élettudományi és az egy-egy fizikai és matematikai díjjal egyenként 3 millió dollár (891 millió forint) pénzjutalom jár. Hagyományosan élőben televízión közvetített gálán adják át az elismeréseket, a világjárvány miatt azonban a rendezvényt 2022-re halasztották. (MTI) |
Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen 1973-1978 között biológus szakon tanult, majd a Szegedi Biológiai Központban végzett kutatómunkája eredményeként alma materében védte meg PhD-dolgozatát, 1982-ben avatták biokémikus doktorrá. A Pennsylvániai Egyetemen 1997-ben kezdett együtt dolgozni Drew Weissmannal. Mérföldkőnek számít 16 évvel ezelőtti, 2005-ben tett tudományos felfedezésük. Az ezt leíró publikációjukból kiderült, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást és így terápiás célokra felhasználható legyen. Kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot. A Karikó-Weissman kutatópáros megnyitotta az utat az életmentő vakcinák megalkotásához, amikor a COVID-19-pandémia 2020-ban megrendítette a világot. Az mRNS-alapú oltóanyagot a világ közel kétszáz országában alkalmazzák.
Innovatív együttműködésükért és felfedezéseikért a két kutató közösen nyerte el a „Nobel-díjhoz vezető útra terelő” Rosenstiel- és Horwitz-díjat. 2021. szeptember 9-én bejelentették: Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélik oda a világ legnagyobb pénzjutalommal járó tudományos elismerését, a Breakthrough-díjat az élettudomány kategóriában. Ez a 2022-es „Breakthrough Prize in Life Sciences”.
