Kardiológusok a dohányzás ellen

Magyarországon minden órában 3 ember hal meg a dohányzás következményeként, naponta 77, évente pedig 28 ezer olyan embert veszítünk el, akinek a halála összefüggésbe hozható a dohányzással. A korai szervi betegségek óriási terhet rónak az egyénekre, családokra és az egészségügyi ellátó rendszerre.  Mert a cigaretta nemcsak a tüdőnket károsítja, hanem a szívünket is és kihat az egész szervezetünkre.

Egy szakmai fórumokon idézett átfogó brit tanulmány szerint 10 évvel korábban halnak meg azok a férfiak, akik dohányoznak. A felmérések szerint azonban a dohányzás abbahagyása bármikor is szánja rá magát valaki - jelentősen javítja az életesélyeket. A nemdohányosok közül kétszer annyian élték meg hetvenes éveiket. A dohányzás okozta halálozások élén a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az agyérkatasztrófák (stroke) állnak. Ezek az adatok is egyértelműen mutatják, hogy ha valaki felhagy a dohányzással, az mindenképpen jó hatással van az egészségére, és minél korábban teszi ezt, annál többet nyer vele, életminőségben és várható élettartamban egyaránt.

Dr. Fényes Márta tüdőgyógyász, belgyógyász, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Dohányzás Leszokás Támogató Módszertani Központ munkatársa nem csupán a dohányzás káros hatásaira, hanem a leszokás módszereire és előnyére is felhívja a figyelmet.

„Fontos, hogy tudjuk, a dohányzás mind a szívünkre, mind a tüdőnkre káros. A dohányosok jelentős részénél súlyos légúti és tüdő megbetegedéseket okoz a krónikus gyulladás és rostpusztulás révén ezért a dohányzással töltött évek mentén fokozódó légzési nehézség lép fel. A tüdőrákok hátterében is 80-90 százalékban a cigaretta áll. A már kialakult COPD, krónikus bronchitis, fennálló asztma esetében a további dohányzás felgyorsítja a légzési funkciók romlását és csökkenti a kezelés eredményességét. Ereink, szívünk károsodása is markáns, mivel a lappangó érelmeszesedés mentén a szív koszorús ereiben, az agyat ellátó erekben és a végtagi artériákban is támad szűkület. De a dohányzás beleszól a vérkeringésbe azáltal is, hogy thrombózis hajlamot okoz és a kiserekben a vérsűrűséget növeli. Ezért a lassan kialakuló koszorúér elzáródás és a hirtelen fellépő és közvetlenül életet veszélyeztető szívinfarktus kialakulásáért is felelős. Ha valaki mondjuk átesett már egy infarktuson és nem hagy fel a káros szenvedélyével, akkor komoly esélye van arra, hogy ez a súlyos állapot megismétlődjön nála – és a második infarktus gyakran halálos is lehet. Életmóddal, szenvedéllyel, függőséggel kapcsolatos betegségeknél nem csupán az egészségügyi rendszerre kell terhelni a felelősséget, hogy majd az orvosok karban tartják a beteg állapotát. A dohányos fiatalok, felnőttek vagy már beteg páciensek leszokási elhatározása és életmód változtatása is kell ahhoz, hogy le tudják tenni a cigarettát. A dohányzásról leszokni nem könnyű, de segítséggel könnyebb. A támogató segítség lehet egyszerű tanácsadás és követés, erősebb függés esetén szakszerű program keretében nyújtott támogatás és ezek mellé akár gyógyszeres kezelés. Mindezek használatosak és elérhetők az egészségügyi ellátás keretein belül és bizonyítottan segítenek a leszokni vágyók jelentős hányadánál. A leszokási döntés elősegítésében és a módszer megválasztásában egyre több helyen kaphat segítséget a dohányos. Ilyen ingyenes segítséget kaphat bárki, aki igénybe veszi a Korányi Intézetben működő call centerben elérhető telefonos leszokás támogató programot a 06-80-44-20-44 zöld számon” - hívja fel a figyelmet a szakember, aki szerint minden életkorban érdemes letenni a cigarettát. Kiemeli még, hogy az egyik legfontosabb érv a dohányzás abbahagyásának elhatározásában, ha végiggondoljuk, mit nyerhetünk vele. Ilyen nyereség több ponton lehet, de az egészségügyi haszon általánosan megnevezhető.

Ha abbahagyja a dohányzást, a következőket tapasztalja (már első naptól majd folyamatosan kialakuló hatásként):

- 20 perc múlva: vérnyomás és a pulzus normalizálódik, a vérkeringés javul

- 8-12 óra múlva: a szénmonoxid szint a vérben csökken, javul a fizikai közérzet

- 24-48 óra múlva: a vérből a szénmonoxid teljesen eltűnik

- 2-3 nap múlva: kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, és a köhögés, krákogás

- 5-7 nap múlva: az ízlelés és szaglás javul, a lélegzet frissebb, a fogak tisztábbak, és a személy energikusabbnak érzi magát, a terhelést jobban bírja

- 2-3 héten belül: a megvonási tünetek enyhülnek, megszűnnek, és már több órára is képes megfeledkezni a személy a dohányzás csábításáról, a sóvárgásról

- 2-3 hét múlva: a vérrögképződés kockázata csökken az erekben

- 4 hét múlva: a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, több lesz az energia, nagyobb az ellenállóképesség, kevesebb a légúti hurut

- 2-3 hónap múlva: a légzésfunkciós értékek javulhatnak

- egy év múlva: a szív-érrendszeri betegségek kockázata a felére csökken

- 2-3 év múlva: a légúti betegség kialakulása és szövődményeinek kockázata (súlyos tüdőgyulladás) már nem magasabb a sosem dohányzókkal összehasonlítva

- 5 év múlva: a tüdő-, garat-, nyelőcső- és hólyagrák kockázata felére csökken

- 5-10 év múlva: a keringési betegségek és a thrombózis (vérrögképződés) kockázata megegyezik a nemdohányzókéval

- 10 év múlva: a tüdőrák kockázata feleződik, csökken az osteoporozis (csontritkulás) kockázata

- 15-20 év múlva: a tüdő-, garat-, nyelőcsőrák és hólyagrák kockázata a nemdohányzókéval megegyezik

Magyarországon a népesség jelentős hányada szenved szív- és érrendszeri betegségben vagy ehhez vezető rizikó állapotban – így nem csoda, hogy a minden évben, szeptember utolsó vasárnapján megrendezett Szívünk Napján rengetegen szánják el magukat arra, hogy részt vegyenek egy ingyenes vizsgálaton, kockázatfelmérésen és tanácsot kapjanak az életmódváltáshoz.

Idén a Szívünk Napja szeptember 30-ra esik, a Magyar Kardiológusok Társasága most is a Millenárison várja ingyenes családi- és szűrőprogramokkal azokat, akik szeretnék megőrizni vagy visszaszerezni egészségüket.