Karácsonykor is fontos, hogy mi kerül a kicsik tányérjára
A kisgyermekek tápanyagigénye merőben eltér a felnőttekétől, ezért karácsonykor sem ehetik ugyanazt, mint a család többi tagja. Kifejezetten aggasztó tény, hogy az 1-3 éves gyerekek a maximálisan ajánlott cukormennyiség több mint másfélszeresét fogyasztják minden nap, az ünnepi időszakban pedig tovább emelkedik ez a szám.
Az elhízás és a cukorbetegség megelőzéséért már a fogantatás pillanatától sokat tehetnek a szülők, ugyanis a kismama táplálkozása nagymértékben befolyásolja a születendő gyermek felnőttkori egészségét. A tudatos táplálkozás alól a karácsonyi időszak sem lehet kivétel: várandósság alatt maximum 500 kCal-val nő meg a kismamák tápanyagigénye, ezért az ünnepek alatt is érdemes ügyelni arra, hogy ne haladják meg ezt a mennyiséget. A családi ebédek és vacsorák során ajánlott kerülni azokat az ételeket is, melyek ételmérgezést okozhatnak nyers tojás- vagy hústartalmuk miatt.
A megengedettnél másfélszer több cukrot kapnak a 3 év alattiak
Hat hónapos korig nem jelent különösebb gondot a karácsonyi készülődés, hiszen a baba számára az anyatej a legtökéletesebb táplálék – a hozzátáplálás megkezdése után azonban fontos ügyelni arra, hogy a kicsi a korának megfelelő ételeket kapja az ünnepi étkezés során is. Sokan nem fordítanak kellő figyelmet az új ételekhez való fokozatos hozzászoktatásra és a bevitt cukor, illetve só mennyiségére sem. Egyéves kor felett minden harmadik családban ugyanazt eszik a babák, mint a szüleik, sőt, már a 4-12 hónapos babák 40%-a is rendszeresen kap cukrozott ételt, italt vagy édességet. Az ünnepi időszakban ez a szám még tovább emelkedik.
„Az év végi mértéktelen csokoládé- és cukorfogyasztás nemcsak többletkalóriát jelent, hanem akár székrekedést is okozhat (gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt), így több szempontból is érdemes mérteket tartani. A babák ízlése ráadásul a hozzátáplálás időszakában fejlődik a legtöbbet, így, ha a kicsi korán hozzászokik az édes és sós ízekhez, később is ezeket az ételeket fogja preferálni”, hangsúlyozta Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
A cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag táplálás komoly egészségügyi kockázatokkal járhat: az esetek csaknem felében az elhízás felel a 2-es típusú diabétesz kialakulásáért, valamint a szív- és érrendszeri betegségek negyedével is összefügg. Az elhízott gyermekek 40%-a[2] ráadásul vashiánnyal is küzd, ami szintén népbetegségnek számít Magyarországon.
A rejtett cukorforrásokra is figyeljünk!
Az 1-3 éves gyermekek számára maximálisan megengedett cukormennyiség napi 27-32 g (kb. 6-8 teáskanál). Ez a mennyiség a hozzáadott cukorra vonatkozik, tehát a tejben vagy gyümölcsökben természetesen előforduló cukor nem számít bele, ugyanakkor cukrozott teák, szörpök, gyümölcsjoghurtok vagy túródesszertek adásával nagyon könnyen meghaladhatjuk.
„A szülőket csak a jó szándék vezérli, amikor megosztják a saját ételüket a kicsivel, vagy meglepik egy kis finomsággal, azonban az élet első 1000 napjának helytelen táplálása olyan problémákat is okozhat, amelyek csak később, akár felnőttkorban jelentkeznek” – hívta fel a figyelmet Kubányi Jolán. „Jól mutatja a szülők figyelmetlenségét az is, hogy ma már nem csak a felnőttkori, hanem a gyermekkori elhízás is egyre nagyobb problémát jelent: jelenleg 41 millió ötévesnél fiatalabb gyermek túlsúlyos vagy elhízott világszerte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint pedig ez a szám 2025-re megduplázódhat” – tette hozzá a szakértő.
A megfelelő étrend összeállításánál mindig figyeljünk arra, hogy tartalmazzon gyümölcsöt és zöldséget, valamint gabonafélét. A szénsavas, cukrozott üdítőket és szörpöket cseréljük ivóvízre, cukrozatlan teára vagy frissen préselt gyümölcslére. A hozzátáplálás során egy-egy új gyümölcs vagy zöldség íze önmagában is izgalmas a babának: részesítsük előnyben a natúr ízeket, és semmiképpen se a saját ízlésünk szerint édesítsük vagy sózzuk az ételeket (1-3 éves kor között napi 2 g sót fogyaszthatnak a gyerekek).
