Karácsonyi könyvajánló

Legát Tibor: Közlekedik a főváros

Az ideális ajándékkönyv egyik legfőbb ismertetőjegye a gazdag képanyag, ám korántsem pusztán e jellegzetessége teszi figyelemre méltóvá a //Legát Tibor// írói és szerkesztői szorgosságát dicsérő közlekedéstörténeti kötetet. A budapesti tömegközlekedés ugyanis csak jelenében problematikus, ám mint történeti jelenség egyszerre kínál lehetőséget a meglepő adatok búvárlására, s a nosztalgikus merengésre, vagy ha tetszik, a retróhangulat megalapozására. Mert amíg egy kortárs vonatkésés más, mint bosszantó aligha lehet, addig a BHÉV üzemi lapjának 1963-as évbúcsúztató bökversét olvasva sokkal inkább a derültség a helyénvaló érzület:
„Vonatkésés épp elég volt, a pályával küszködtünk,
Gödöllői-szentendrei jeges árban fürödtünk.
A tavaszi olvadásnak mi is ittuk a levét,
Éjjel-nappal keresgéltük házak, sínek hűlt helyét.”
Vagy itt a „Kritika – vagy trolivita?” című költemény, amely a Szárnyaskerék című szakperiodika 1956 májusi számában feszegette a leszállásjelzés körül mutatkozó visszásságokat:
„A kalauz szólt: leszálló nincs!?
– szava határozott, kemény.
– Nincs leszálló – süvölt a szó
és nincsen ellenvélemény…”
A nemcsak szórakoztató, de egyszersmind imponálóan alapos gyűjtés, valamint a könnyed, ám megkérdőjelezhetetlen hozzáértés teszi Legát Tibor gusztusos kötetét valódi magisztrális munkává, a fővárosi közlekedéstörténet kedvvel forgatott, okos feldolgozásává.

Jószöveg Műhely, 2008, 272 oldal, 4990 Ft

E. Kovács Péter: Hétköznapi élet Mátyás király korában

Felkészültség és – ami elsőre talán meglepőnek tűnhet – szellemesség dolgában az előző kötet méltó párja az idei Reneszánsz Év könyvtermésének E. Kovács Péter által jegyzett darabja. A jeles szaktörténész, aki jelenleg egyébiránt a Római Magyar Intézet igazgatója, kiválóan válogatott kép- és szövegillusztrációk kíséretében taglalja a Mátyás-kori élet megannyi vonatkozását. Olyan témákat tárgyal a tudós szerző, amelyek rendszerint nemhogy a tankönyvek és a közkeletű összefoglalások, de még a korszak részletezőbb feldolgozásainak szemhatárán is kívül maradnak. Így például a késő középkori Magyarország nemi életéről, a prostitúcióról s a hétköznapi élet más, makacs prüdériával elkendőzött aspektusairól is ismereteket kínál e szemet gyönyörködtető kötet, amellett persze, hogy ügyesen sommázza a művelődés- és köztörténet mindahány kötelezően említendő korabeli mozzanatát. S teszi ezt rokonszenves fesztelenséggel, szövegében frappáns közcímeket elszórva („Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?”, „Lugosi Béla Visegrádon” stb.), s még Rotenburgi János deák vaskos kifejezésekben gazdag magyar nyelvleckéjének is helyet találva. E német illetőségű úriember ugyan még Zsigmond korában járt Magyarországon, s akkor tett szert felettébb praktikus nyelvtudására, ám az a magyar „Kapd elő”, amit hazatérve összeállított, alkalmasint Mátyás idejében is hasznos útitárs gyanánt szolgálhatott a hazánkba látogatók számára, szövege ma is jól érthető, egyúttal mindmáig alkalmas heveny pirulás kiváltására.

Corvina Kiadó, 2008, 172 oldal, 5990 Ft

501 filmsztár

„A legnagyobb moziszínészek átfogó kalauza” – hirdeti büszkén a borító, s valóban: e lexikon informatív szócikkeivel igazi kincs a filmkedvelők számára. Mert bár az internetes adatbázisok az utóbbi években csökkentették valamelyest az ilyesfajta összeállítások egyedi értékét, azért az imdb.com és társai mégsem díszíthetik a könyvespolcot, s böngészésüket sem kíséri olyasforma esztétikai élvezet, mint ami e vaskos kötet forgatásával együtt jár. A kronologikus beosztású, az 1868-ban született George Arliss bemutatásával induló, s az 1981-es évjáratú Natalie Portman szócikkével záruló gyűjtemény – amint az már az említett két névből is kitetszhet – mozivászonról ismerős kortársainkat és a filmtörténet feledésbe merült alakjait, valamint a számunkra kevésbé otthonos kultúrkörök, így Bollywood csillagait is egyarányos figyelemmel tárgyalja.
S ha azt gondolnánk, hogy a kurrens sztárokról már mindent tudunk, hát a kötet egykönnyen szerezhet számunkra meglepetést! Keanu Reeves bejrúti születése, Jack Nicholson és Danny DeVito gyermekkori barátsága, vagy mondjuk Catherine Deneuve és Michael Caine eredeti családneve (Dorléac, illetve Micklewhite, s ráadásul még Maurice is) remek alkalmat kínál a rácsodálkozásra. A szócikkeket egy-egy, az adott színésztől vett idézet zárja, s ezek közt is akad egynéhány mosolyogni- vagy meghökkennivaló, mint amilyen Jane Fonda megnyilatkozása: „Hollywoodban dolgozva szerzel némi tapasztalatot a prostitúció terén”. Vagy a már említett örök rosszfiú öngúnya: „A napszemüvegemben Jack Nicholson vagyok. Nélküle egy hájas hetvenes.”

Gabo Könyvkiadó, 2008, 640 oldal, 7999 Ft

David Mendell: Obama – Az ígérettől a hatalomig

Az Egyesült Államok frissen megválasztott, s még be sem iktatott 44. elnöke jelenleg igazi szupersztárnak számít, s bár népszerűségét valószínűleg éri majd némi csorba az elkövetkező évek során, a személyét övező hatalmas érdeklődés aligha fog számottevően apadni. Nem csoda hát, ha a magyar olvasó is többet szeretne megtudni a színes bőrű politikusról, aki már „pusztán” választási győzelmével bérelt helyet szerzett magának a jövő történelemkönyveiben, s akinek szokatlan hangzású nevét alig egy éve kezdték tanulgatni a hírek hazai szerelmesei.
„A kampány költészet, a kormányzás próza” – fogalmazott találóan az amerikai Demokrata Párt egykori örök reménysége, a szónoknak és New York-i kormányzónak egyaránt kiváló Mario Cuomo, s ez az a ritka eset, amikor a kortárs olvasó előnyben részesíti a lírát. Az éles szemű politikai újságíró, David Mendell könyve ugyanis voltaképp egyetlen hosszú kampánymenetelés története. Még nem az elnökjelölti küzdelmeké, hanem annak a sikeres arculatépítésnek a beszámolója, amelynek során Barack Obama előbb Illinois állam egyik szenátora, majd pártja legreményteljesebb, „elnökképes” politikusa lett. A jó ütemérzékkel, mindvégig izgalmasan tárgyalt kampányesemények regisztrálása a soros ellenfél időben kipattant szexbotrányának történetével éppúgy megajándékozza az olvasót, akárcsak azzal a felismeréssel, hogy a politikusi kabalanyakkendő intézménye nem a televíziós forgatókönyvírók agyalmánya (lásd //Az elnök emberei//), hisz a világ – január 20-tól – első számú vezetője is bír egy munkatársától elbirtokolt, szerencsehozó kravátlival.

Alexandra Kiadó, 2008, 392 oldal, 3999 Ft

László Ferenc (Medical Tribune)