Kancellár-keresés: nehéz lesz vezetőt találni a nagy egyetemekre
Honnan, s milyen minőségű kancellárok kerülnek majd az egyetemekre, hogy 2015 januárjától irányítsák azok gazdálkodását – firtatja a hvg.hu cikke.
Milliós fizetést kap, milliárdok felett rendelkezik, és vétójogával élve kezére csaphat akár a rektornak is az egyetemek leendő vezérigazgatója, a kancellár – jellemzi a lap az új pozíciót, amely elég vonzó lehet ahhoz, hogy majd rástartoljon néhány a jövő évi választással kiérdemesülő politikus.
A lapnak nyilatkozó Klinghammer István felsőoktatási államtitkár szerint azonban igazi menedzsereket várnak kancellárnak, a politika felől erre kacsingatókat pedig fennakadnának a komoly vezetői-gazdasági előéletre vonatkozó elvárásokon. A szakállamtitkárság elképzelése szerint ugyanis – amellett, hogy nem kötnék közgazdász, jogász vagy pénzügy-számviteli végzettséghez a posztot – „nagyságrendi tapasztalat” számít majd: irányított-e a kancellárjelölt olyan szervezetet, amelynek büdzséje elérte az adott egyetem költségvetésének minimum 1/20-át, illetve a korábban alá tartozó alkalmazottak száma a felsőoktatási dolgozóinak minimum 1/40-ét.
„Attól tartunk, hogy nem lesz könnyű a feltételeknek megfelelő embert találni” – jelezte a hvg.hu cikkében Klinghammer, a Semmelweis Egyetem példáját hozva: az évi 80 milliárdból gazdálkodó szervezetnél csak komoly üzleti tapasztalattal rendelkező jelölt jön szóba az előbbi feltételek alapján.
A példában megszólított Semmelweis Egyetem rektora bő két hónapja beszélt a MedicalOnline-nak a kinevezendő kancellárokkal kapcsolatos reményeiről. Ő ott azt mondta, hogy az általa kigondolt operatív főigazgató voltaképpen megfelel a kormány által szorgalmazott kancellár funkciójának. Ám arról, hogy jó-e az, ha személyéről máshol döntenek, már másként vélekedik.
„Ma is azt vallja minden felsőoktatási intézményvezető – nyilatkozta akkor Szél Ágoston –, hogy ez a szándék összeegyeztethetetlen az egyetemi autonómiával. Különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években volt és van is egy gazdasági tanács, ami szinte kizárólag külső emberekből állt, emellett itt a költségvetési főfelügyelő, aki minden döntésnél jelen van. Ráadásul a gazdasági főigazgatót jelenleg sem az egyetem szenátusa nevezi ki, hanem a nemzetgazdasági miniszter. Ma még nem tudjuk, hogy a kancellárnak tulajdonképpen mi lesz a dolga. Az azonban talán ma már egyértelműen látszik, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem a rektor mellé, sőt fölé rendelnek egy személyt, aki tulajdonképpen az egész egyetem irányítója lenne. Az a hír járja, hogy a döntéshozók sokkal inkább egy a rektor alá rendelt, de a főigazgatók felett álló személyben gondolkodnak – mondta július elején.
Az azóta felsejlett részletekről a hvg.hu cikke így ír: „A kancellár a felsőoktatási intézmény közalkalmazottja lesz, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. Az új vezetőt pályázat útján választanák ki, amelynek végén a mindenkori oktatásért felelős miniszter döntené el, ki a befutó. Előterjesztése alapján az egyetemi kancellárokról a miniszterelnök döntene, míg a főiskolai kancellárokat maga bízná meg. Az új felsőoktatási koncepcióban az szerepel, hogy maga a felsőoktatási intézmény „nem működik közre a folyamatban”, viszont Klinghammer célzott arra, hogy azért meghallgatnák az egyetemeket is, főleg, ha lenne alkalmas jelöltjük. Ugyanakkor a kancellár kimondottan az tulajdonosi-fenntartói kontrollt testesíti meg, vagy ahogy a szakállamtitkárság tervezete fogalmaz: a ’klasszikus board of directors szerepet töltené be’" – olvasható a hvg.hu cikkében.
