Harmincéves az ENSZ gyermekjogi egyezménye

Az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) hétfőn az MTI-nek megküldött közleményében felidézte: az 1989-ben elfogadott egyezményt, amely összefoglalja azon jogok minimumát, amelyek minden gyermeket megilletnek szerte a világon, Magyarország 1990-ben írta alá. Hozzátették: a UNICEF az évfordulóra készített legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt három évtizedben jelentősen javult a gyermekek helyzete a világban, azonban a legszegényebb, legsebezhetőbb gyerekek jogai még mindig nem érvényesülnek kellőképpen.

A jelentés az eredmények között felsorolja, hogy az öt év alatti gyerekek halandósági rátája 60 százalékkal csökkent és 18-ról 8 százalékra csökkent azoknak az általános iskolás korúaknak a száma, akik nem részesülnek oktatásban. További eredménynek nevezik, hogy az egyezmény főbb passzusai – mint az egyenlő bánásmódhoz való jog, az élethez, életben maradáshoz és fejlődéshez való jog, védelemhez való jog – számos törvény és rendelkezés bevezetését ösztönözték az évek során. A jelentés szerint azonban a jogok érvényesítése terén még sok az egyenlőtlenség, és példaként említik, hogy az alacsony- és közepes bevételű országok legszegényebb háztartásaiban nevelkedő gyerekek kétszer nagyobb arányban halnak meg megelőzhető okokból öt éves koruk előtt, mint a gazdag országok háztartásaiban élő gyerekek.

A jelentés szerint továbbá a szubszaharai régió legszegényebb országaiban élő gyerekek mindössze fele kapott kanyaró elleni oltást, miközben a világ gazdagabb országaiban ez az arány 85 százalékos. A jelentés kiemeli azt is, hogy bár a gyermekházasságok száma folyamatosan csökken, a legszegényebb országokban élő kiskorú lányokat a kiházasítás veszélye napjainkban jobban fenyegeti, mint 1989-ben.

A tájékoztatás szerint a UNICEF Magyarország is részt vesz a világszervezet kampányában: november 20-án az élet számos területén fiatalok veszik át az irányítást a felnőttektől, a belvárosi Akvárium Klubban tartott Gyermekek Világnapja rendezvényen pedig a szakértők mellett fiatal nagykövetek is hallatják a hangjukat olyan témákban, mint például a gyermekbarát városok ismérvei, az online bántalmazás vagy a klímaváltozás hatása a jövőjükre.

*

Magyarországon minden évben 8-10 ezer gyermeket emelnek ki a családjukból. Többnyire elhanyagolás, a szegénységgel és lakhatási problémákkal összefüggő következmények, fizikai erőszak, szexuális bántalmazás áll a háttérben.

Hova kerülnek a gyerekek? Mennyi pénzt kap egy állami gondozott? Mi történik, amikor rendőrrel törik rá este a családra az ajtót?

Megrázó képek és történetek az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi sorozatának első részében. "A szüleim elmentek és több napra bezártak minket egy sötét szobába. Ordítottunk, visítottunk és a szomszéd volt az, aki feljelentette a szülőket és szólt a gyámügynek " – meséli Évi, aki gyermekvédelmi gondoskodásban nőtt fel.

A legtöbb gyerek számára nem a családból való kiemelés az utolsó költözés: intézetek, nevelőszülők követik egymást. "Ha horkolsz vagy szuszogsz, megkeserítem az életedet" – mondták a 8 éves Flórának első nap az intézetben. Hogy illeszkednek be a gyerekek egy idegen rendszerbe?

Norbi egy hatágyas szobában lakott az intézetben, senki nem mondta meg neki, mik a szabályok, mi fog vele történni. Évát három különböző nevelőszülő nevelte, azt hitte, valamit rosszul csinál, hogy folyton elhagyják. Így élte túl három fiatal az állami gondoskodást.