Jól vizsgázott az alsóvégtagi humán exoskeleton
Az előzetes várakozásoknak megfelelően mind az izomtömege, mind a csonttömege nőtt, továbbá egyéb élettani funkciói is javultak azoknak a gerincvelősérült betegeknek, akiknek a rehabilitációjába a Rehabilitációs Klinikán (korábbi Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet) robotvezérelt járássegítő technológiát, alsóvégtagi humán exoskeletont vontak be – mondta el az eszköz hatéves használatának tapasztalatait összefoglaló kutatás eredményeiről Cserháti Péter klinikaigazgató.
A részben a hadiiparból érkező robotvezérelt terápiás eszközök nagymértékben képesek felgyorsítani, illetve javítani a korai rehabilitációs folyamatot, ami egy gerincvelő-sérültnél akár 10-24 hónap is lehet – mondta Cserháti Péter. Mint azt a klinikaigazgató kifejtette, a robotvezérelt technológiák közül az alsóvégtagi, aktív robotikus eszközrendszerek, más néven alsóvégtagi humán exoskeletonok bizonyos típusainak segítségével a teljesen harántbénult gerincvelősérültek is mobilizálhatók, további segítő nélkül képesek járni és lépcsőzni, ami gyökeresen megváltoztathatja az ilyen sérülés következtében kerekesszékbe kényszerülők életét.
A folyamatos ülés, a kerekesszék kézzel történő hajtása számtalan, nagyon drágán és csak részben kezelhető egészségügyi komplikációhoz vezet, nem beszélve a páciensek pszichés állapotának romlásáról. Fiatal, egyébként egészséges, baleset következtében létrejövő gerincvelő-sérülteknél is kialakul a mozgáshiány miatt a csontritkulás, leépül az izomtömeg, az állandó nyomásnak kitett területeken súlyos, mély felfekvések keletkezhetnek, amelyek könnyen felülfertőződnek rezisztens baktériumokkal. A vállízület is túlterhelődhet és „elkophat” a kerekesszék hajtása miatt, amire a protézis csak részlegesen jelent megoldást, mert nem a kerekesszékes életmódra tervezték. És akkor a pszichés állapotról és egyéb belső szervi fizikai funkciózavarokról nem is beszéltünk – sorolta dr. Cserháti Péter. Ráadásul ezeknek a szövődményeknek a kezelése, az ellenálló baktériumokkal szemben eredményes antibiotikumok ára, a pelenka és egyéb szükséges terápiás kiegészítők költsége miatt a rehabilitáció 10 hónapja irgalmatlan összegeket emészt fel – tette hozzá, kiemelve, hogy az alsó végtagi humán exoskeletonnal végzett járástréning azoknál a betegeknél, akik képesek a technológiai használatára, megelőzheti ezen állapotok kialakulását.
Az alsó végtagi humán exoskeleton lényegében egy olyan robot, amelyik egy külső vázban viszi a beteget. A háton viselt hátizsákban lévő számítógép, illetve akkumulátorok segítségével mozgatja és irányítja a csípők és a térdek magasságában a külső bázisra felszerelt motorokat, amik a lábat is magukba foglalják, és így egy mesterséges járást hoz létre azoknál a betegeknél, akik a sérülésük miatt máshogy erre már nem lennének képesek. A gépbe épített különböző programok segítik a leülést, a felállást, a járást, figyelik a páciens mozgását, érzékelik, ha fárad. A robot ilyenkor fékez, nehogy sérülés következzen be. Úgy is mondhatjuk, hogy a robot tanul, figyeli a gazdáját, elemzi az állapotát és biztonsági, szakmai „döntéseket hoz”, nagy fokú mobilitást biztosítva ezáltal a betegnek – magyarázta az igazgató, hozzátéve, hogy mindemellett az egyébként fáradságos, sokszor fájdalmas és nehéz tréninget játékossá, kvázi teljesítménytréninggé teszi. A rendszer az alsó háti, illetve ágyéki gerincvelő-sérüléstől eltekintve egészséges, fiatal betegeken – leginkább baleseti sérülteken alkalmazható, akiknek az izmaira, csontjaira az állandó ülő testhelyzeten kívül más, egészségrontó folyamatok, autoimmun vagy daganatos betegségek nem hatnak. Az alkalmassági paraméterek szigorúak, viszont egy jól definiált betegcsoport hatékonyan mobilizálható a ReWalk rendszerrel – hangsúlyozta Cserháti Péter.
A klinikán 2019 óta vizsgálják a humán exoskeleton hatását, azóta áll rendelkezésre pályázati forrásból az eszköz, az eredmények pedig egyértelműen alátámasztják az előzetes feltételezéseket.
A hipotézisünk szerint a kerekesszékbe kényszerült háti, ágyéki gerincvelő-sérülteknél az exoskeletonnal végzett járástréning, a függőleges testhelyzetben végzett aktív mozgás kedvezően befolyásolja a testösszetételt, javítja a csontminőséget, megakadályozza a porckopást. A tréning előtt és után is vizsgáltuk a betegek testösszetételének paramétereit, az izomtömeget, a csontminőséget, a porcokat, és a javulás egyértelmű volt a mozgással összefüggő szervrendszereken túl a belső szervek működésében is – fogalmazott a klinikaigazgató. Az izomtömeg nőtt, javult a csontminőség, és a porckopásra is pozitív hatást gyakorolt a tréning. Helyreállt a hólyag és belek működése is a függőleges testhelyzet és a mozgás eredményeként.
A pszichés hatásra is kitért a vizsgálat, s mint az igazgató elmondta, nem egy esetben a betegek elsírták magukat, amikor először felálltak, több év kerekesszékben ülés után, és szembenéztek a gyógytornásszal, az orvossal vagy a párjukkal. Nem csoda, ha a tréning után arra vágytak, hogy hazavihessék az eszközt, amire azonban nincs lehetőség, a tréning a jelenlegi finanszírozás mellett a klinikai laborban végezhető.
A páciensek egy jól begyakorolt technikával és a könyökmankó segítségével akár napi 10-12 kilométert is megtehetnek a ReWalk rendszerrel, sőt arra is van példa, hogy a londoni maratont így teljesítette valaki 36 óra alatt – magyarázta az igazgató.
Mint Cserháti Péter rámutatott, kutatásaik eredménye egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal, így például az USA-ban vagy Németországban a rehabilitált gerincvelő-sérültek már otthonukban, életmódszerűen használhatják a ReWalk rendszereket, miután a biztosítók felismerték, hogy hosszú távon a mobilizálás finanszírozása gazdaságosabb, mint az állandó kerekesszékes életből fakadó szövődmények kezelése.
