Jogi ismeretek és jogbiztonság az egészségügyben, MI a rendelőkben

Tájékoztatás és dokumentációs kötelezettség az egészségügyi ellátás során

Dr. Kósa Lehel
ügyvéd, Jaczkovics ügyvédi iroda

Bevezető előadásában dr. Kósa az egészségügyi ellátás során felmerülő alapkérdésekre adott összefoglaló válaszokat, vagyis, hogy kit, miről és hogyan kell tájékoztatni. Mi az egészségügyi dokumentáció, hogyan kell vezetni és meddig kell őrizni? Miért fontos a megfelelő betegtájékoztatás és az egészségügyi dokumentáció megfelelő vezetése? A hallgatóság megtudhatta, hogy az egészségügyi ellátásra irányuló jogviszony egy speciális szerződési forma, amelynek tartalmát az irányadó jogszabályok és szakmai szabályok részletesen meghatározzák. Sok szó esett az elvárható gondosság fogalmáról, a különböző felelősségi formákról és a sokak által ismert kártérítési felelősségről. A tájékoztatás kérdésköréből jó gyakorlatokat is bemutatott az előadó. A szolgáltatók számára kötelezően vezetendő egészségügyi dokumentáció kapcsán dr. Kósa hangsúlyozta annak hiánytalanságának és megőrzésének jelentőségét. Előadása zárásaként pedig gyakorlati ítélkezési példákkal illusztrálta, mennyire fontos a terület jogi szabályozását ismerni, illetve akár a területen jártas szakértő segítségét igénybe venni.

Jog és adatvédelem az egészségügyben

Dr. Weidinger Kinga LL.M. ügyvéd, eü. szakjogász, DPO

Dr. Weidinger Kinga előadásában felvázolta a döntően egészségügyben dolgozó hallgatóságnak, mikor van lehetőségük jogi szabályozással találkozni tevékenységünk során. Ez a felsorolás hatalmas területet fed le az ÁSZF-től a munkaszerződéseken át a betegtájékoztatókig, amelyeknél kiemelt jelentőségű a jogi megfelelés. A prezentáció törzsét az adatvédelemhez kapcsolódó ismeretek felvillantása alkotta, amellyel kapcsolatosan elhangzott, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályoknak való megfelelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi. Ahhoz pedig, hogy az adatkezelés jogszerű legyen, szükséges mind a jogalap, mind a cél, az előzetes tájékoztatás és a jogszabályoknak való megfelelés. Az előadó elmagyarázta, mi a különbség az adatvédelmi probléma és incidens közt, és milyen gyakori esetekben lehet találkozni ezzel a két fogalommal. Érdekességképpen elhangzott néhány konkrét eset a napi jogi problémákról, a másodvélemény kezelésétől kezdve az online páciens értékelésekig, üzenetként pedig a szakjogász összefoglalta, mit érdemes az egészségügyi szolgáltatóknak minél hamarabb átnézniük, rendezniük az adatvédelem szempontjából.  

Az orvos büntetőjogi és polgárjogi felelőssége az igazságügyi orvosszakértő szempontjából

Dr. Szabados György

orvos – jogász, címzetes egyetemi docens, igazságügyi orvostan és egészségbiztosítás szakorvosa, egészségügyi szakjogász, Egészségügyi Szakmai Kollégium Igazságügyi orvostan, orvosszakértés és biztosítási orvostan Tagozat elnöke

Az orvosi tevékenység közbeni „hibázás” elkerülhetetlenségének elfogadására hívta fel a figyelmet dr. Szabados előadásának bevezetőjében, majd rátért az esetleges hibák felelősségi formáinak bemutatására. Az etikai, munkajogi, közigazgatási, polgári jogi és büntetőjogi formák közül az utóbbi kettő különbségeit részletesebben is felvázolta, hiszen az ún. műhiba-perekben alapvetően eltér egymástól e kettő. A hallgatóság megtudhatta, jogi értelemben milyen eltérés van a kezelést végző orvos és az egészségügyi szolgálató közt, illetve pontosan milyen jogi háttere van a terület szabályozásának. Az előző előadókra visszautalva külön szó esett az elvárható szakmai gondosság követelményéről, illetve a szakmai szabályok hosszú listájáról. A szabályozás hierarchikus viszonyainak felépülését is illusztrálta az előadó, vagyis, hogy mit kell figyelembe venni az alkalmazási előirattól a szakmai irányelveken keresztül a helyi eljárásrendig. Dr. Szabados ezen túl beszélt a szakértő alkalmazásának szabályairól, az igazságügyi orvosszakértői szervezetről, az ide vonatkozó kompetenciakörökről, illetve arról, hol lehet ezeket ellenőrizni. Előadásának zárásaként az előadó egy érdekes esetet ismertetett, amelyet komoly diszkusszió követett.

Kártérítési felelősség a járóbeteg szakellátásban

Dr. Szűcs Péter
ügyvéd

Dr. Szűcs Péter előadásában négy fő területet járt körbe és osztotta meg az alapvető ismereteket a hallgatósággal. Elsőként beszélt a polgári kártérítés fogalmáról, az ide vonatkozó szabályozásról, másodsorban a kármegosztás, biztosítás kérdésköre merült fel, külön hangsúlyt helyezve ez utóbbi gyakorlati buktatóira. Harmadsorban az előadó is kitért a döntő jelentőségű dokumentációs kötelezettség fogalmára, hiányosságainak lehetséges következményeire, végezetül a kármérséklés lehetőségeire hívta fel a figyelmet dióhéjban. Az előadás a témakörökön belül foglalkozott a felróhatóság szabályaival, a kettős kauzalitás elvével, a kár és a szolgáltatói magatartás összefüggéseivel, és megválaszolta azt a kérdést, hogy a károsult és a károkozó vonatkozásában kinek mi a bizonyítási terhe. Előadásában dr. Szűcs a jelen lévő orvosok, szolgáltatók számára hasznos ötleteket is megfogalmazott és felhívta a figyelmet a kérdéskör sarkalatos pontjaira.

Betegjogi képviselői tapasztalatok

Gerőcs Katalin
betegjogi szakértő

Az egészségügyi ellátottak képviseletében Gerőcs Katalin tisztázta a betegjog fogalmát és az idevágó törvényi szabályozást. A betegjogi tevékenység céljaként meghatározta a tájékoztatást, a jogtudatosság javítását, a betegjogok tiszteletben tartatását, az egészségügyi szolgáltatók fogyasztói kontrollját és a szolgáltatások minőségének javítását. Az előadásban ugyanakkor nemcsak a betegek jogai, de kötelezettségei is hangsúlyt kaptak. Gerőcs Katalin prezentácja második felében a betegpanaszokra vonatkozó tapasztalatokat osztotta meg, hangsúlyozván, hogy az orvosokkal szembeni panaszok túlnyomó része a nem megfelelő orvos-beteg kommunikációból adódik. Bizonyára érdekes volt az orvosokból álló hallgatóság számára, hogy a betegjogok közül elsősorban az egészségügyi ellátás, majd az emberi méltóság, végül a tájékoztatás nem megfelelő volta miatt született panasz, első helyen a belgyógyászati ellátást érintően. Miért perel a magyar beteg? – tette fel a kérdést a szakértő, válaszából pedig kiderült, hogy elsősorban a rossz bánásmód és kevésbé a „műhibák” miatt. Végezetül Gerőcs Katalin hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátóknak javítaniuk kell a dolgozók kommunikációs készségein, panasz esetén pedig a betegjogi képviselő célja a két fél közti mediáció, a konfliktus minél gördülékenyebb rendezése.       

A mesterséges intelligencia (egészségügyi) jogi vonatkozásai

Dr. Babai-Belánszky Tamás
jogász, digitális compliance szakember 

Kifejezetten interaktív előadásában dr. Babai-Belánszky az MI aktuális állapotára, annak egészségügyi vonatkozásaira és az itt megjelenő lehetőségekre és jelentős kockázatokra hívta fel a figyelmet. Kiderült, hogy MI szabályozásával kapcsolatban a klasszikus jogterületek tudnak választ a kérdésekre, a szerzői jogtól az adatvédelemig. Hallgatói kérdésekre reflektálva az előadó beszélt a munkaerőpiac lehetséges átalakulásáról és az MI jogi szabályozásáról is. Utóbbival kapcsolatban a már meglévő és a nyáron életbe lépő európai szabályozásra hívta fel a figyelmet, ami a nagy kockázatú MI rendszerekről szól. Ilyen nagy kockázatú rendszerek az egészségügyi rendszer bizonyos részei is, a képalkotás és a sürgősségi ellátás területén. Felhívta a figyelmet, hogy a generatív MI felhasználásának számos jogi vonatkozása lehet, akár egy vállalkozás számára tervezett logó, videó, szöveg esetében is – ezeken ugyanis nem lehet szerzői jogot érvényesíteni. Az adatbiztonság szabályozásáról szólván, az előadó hangsúlyozta, hogy e tekintetben is a már érvényes előírásokat kell betartani. E téren arra kell törekedni, hogy az legyen az adatkezelő, aki működteti az adott MI rendszert, így ő lehet az adatokkal kapcsolatos döntések meghatározója. Amennyiben viszont orvosdiagnosztikai eszközként használják az MI-t, akkor az idevonatkozó szabályok az érvényesek – hangsúlyozta a szakember. Érdekes kérdésként merült fel, hogy kié a felelősség azokban az esetekben, amikor az orvos MI-t is alkalmaz. A válasz nem feltétlenül egyszerű, hiszen lehet szó az alkalmazó és a termék felelősségéről is, ezt a kérdéses esetekben részletesen vizsgálni kell. A felelősség témája végül diszkussziót indikált, amelyben kiderült, hogy számos kérdés ebben a pillanatban még nem megválaszolható. 

Mesterséges intelligencia az orvostudományban

Dr. Pukoli Dániel
neurológus, kutató, adjunktus

Az MI rövid történetének bemutatását a mélytanulás és a mesterséges neuronok hálózatainak leírásával kezdte dr. Pukoli, majd kifejtette, hogy embernek és gépnek együtt kell működnie a jövőben, mert másként nem lehet lépést tartani a tudás fejlődésével. A történeti lépések közt az előadó elmondta, hogyan oldotta meg anno az MI a fehérjehajtogatás problematikáját és hol van ma a szerepe az MI-nek a rendelőben. Ez utóbbira a leletek kiértékelése és a diagnosztizálás terén is hozott példákat, többek közt a selfie alapú koszorúér betegség detektálást deep learning-gel. Szó esett a chatGPT működéséről, valamint az MI használat kockázatairól is. Az egyik fő kockázat, hogy jelenleg az MI látja az összefüggést, de nem érti az ok-okozati kapcsolatot, amire egy orvos képes. A torzítás is a veszélyek közé tartozik, ami az adathalmaz pontatlansága miatt éppúgy kialakulhat, mint az emberi tényező miatt. A szakértő elmondta, hogy mivel nincs lényegi különbség az emberi és a gépi diagnózis közt, a kollektív intelligencia jelentősége hatalmas. Ezen belül döntő jelentőségű a kollektív orvosi intelligencia, hiszen az MI felhasználható a tájékoztató anyagok készítésétől kezdve az EBM alapú kezelési terv előállításán át a zárójelentés megírásáig. Összefoglalásként dr. Pukoli hangsúlyozta, hogy a jövő orvosa az MI-val karöltve fog gyógyítani.