hirdetés
hirdetés
2021. augusztus. 01., vasárnap - Boglárka.
hirdetés

Jelentősen meghosszabbították metasztatizáló emlőrákos nők életét

Egy nemzetközi fázis 3 randomizált vizsgálatban az everolimus és egy hormon, az exemestane kombinációjával drámai mértékben meghosszabbították a metasztatizáló emlőrákban szenvedő nők progressziómentes túlélését.

A BOLERO-2 (Breast Cancer Trials of Oral Everolimus) néven ismert vizsgálatról, melyet  a houstoni Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának munkatársai irányították, december 5-én számolt be a CTRC-AACR San Antonio-i emlőrák szimpoziumán dr. Gabriel Hortobagyi professzor, s a korábbi eredményeket ugyanekkor közölte a New England Journal of Medicine.

Az everolimus egy immunszuppresszáns, amelyet először az átültetett szervek kilökődésének megakadályozására használtak, de angiogenezist gátló hatással is rendelkezik. Gátolja az mTOR (mammalian target of rapamycin; a rapamycin nevű immunszupresszor gyógyszer célpontja) fehérjét, amely a tumorsejtek osztódásának és az erek daganatba benövésének központi szabályozója. Mint Hortobagyi professzor elmondta, a hormonrezisztens emlőtumorokban aktiválódik az mTOR út. Jelenleg az orálisan alkalmazott everolimus két indikációban van törzskönyvezve az USA-ban: veserákban és a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatában.

A BOLERO-2 előzetes adatait először az ESMO-n ismertették, és már akkor kiderült, hogy meghosszabbítja a progressziómentes túlélést; a mostani eredmények a további 6 hónapos követés során történteket tükrözik.

„Ez a vizsgálat azon alapul. hogy mostanra már többet tudunk az endokrin kezeléssel szembeni rezisztenciáról; a BOLERO-2 egyik ágában a kezelés kettős támadás volt a más terápiára refrakter hormonreceptor-pozitív emlőrák ellen: egyszerre gátoltuk az ösztrogén jelutat az aromatázgátló exemestane-nal és a PI3-kináz/AKT/mTOR utat az everolimus-szal” – mondta dr. Hortobágyi. „Ez volt az első olyan fázis 3 vizsgálat, amely igazolta, hogy ez a kettős támadás hatékonyabb, mint a csak hormonális kezelés az olyan betegekben, akiket korábban már hormonokkal kezeltek.”

A fázis 3 vizsgálatba 724 posztmenopauzális, metasztatizáló emlőrákos nőt vontak be. Valamennyiüknek hormonreceptor-pozitív tumoruk volt, és progrediált a betegségük. Közülük 485 nő napi 10 mg everolimust és exemestane-t kapott, 239 pedig exemestane-t és placebót. Valamennyi nő részesült korábban letrozole és anastrozole kezelésben, és többségüket még korábban is erélyesen kezelték, de betegségük ennek ellenére progrediált. A nők medián életkora 62 év volt; a vizsgálat elsődleges végpontjául a progressziómentes túlélés szolgált.

A kombinációs kezelést kapó nők progressziómentes túlélése 7,4 hónap volt, míg a csak exemestane-nal kezelteké csupán 3,2 hónap – a különbség erősen szignifikáns. A kombinációs ágon a klinikai haszon – teljes válaszok, részleges válaszok és 6 hónapnál hosszabb ideig stabil állapot – aránya 50,5 százalék volt, a hormonkezeléses ágon viszont csak 25,5 százalék. A kombinációs kezelés esetén minden mellékhatás – légszomj, hiperglikémia, szájgyulladás, fáradtság – gyakoribb volt, de ezek kezelhetők voltak és nem rontották lényegesen a betegek életminőségét.

Mivel az aromatázgátlók csonttömegvesztést és töréseket okozhatnak, Hortobágyi professzor és munkatársai a biztonság kedvéért minden betegben vizsgálták a csontanyagcsere markereit. Meglepő módon a kombinációs kezelés esetén az everolimus jelentősen csökkentette ezeknek a markereknek a szintjét.

Hortobágyi professzor szerint a vizsgálat eredményei meg fogják változtatni az emlőrák terápiáját az olyan nőkben, amilyenek a BOLERO-2 vizsgálatban is részt vettek. A mostani kezelés már hosszú évek óta abból áll, hogy egymás után különféle hormonokat kapnak a nők, hogy minél hosszabb ideig feltartóztassák a metasztatizáló rákot.

Weisz Júlia, dr.
a szerző cikkei

(forrás: Newswise)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink