Játékfüggőség: 20 százalék lehet érintett
A videojáték-függőség kutatása még relatíve új tudományterület, így hivatalosan nem is tartozik a mentális betegségek közé, adta hírül az InfoRádió.
A magyar játékosok 3 százaléka súlyosan, 15 százaléka pedig a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy ténylegesen függők lennének, de érdemes odafigyelni rájuk. Meglepő, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a játékkal töltött idő mennyisége, hanem sokkal inkább a személyiség, a szociális háttér és a játékhoz való hozzáállás számít meghatározó tényezőnek.
„A nemzetközi kutatások a problémás játékosok arányát 3 és 20 százalék közé becsülik, és Magyarországon is több százra tehető a számuk” – közölte Bányai Fanni, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia tanszékének doktorandusza.
A problémás játékosoknál olyan testi tünetek is jelentkeznek, mint az elhízás/fogyás, a szem megerőltetése, hátfájás és egyéb mozgásszervi betegségek, valamint általános fáradság és kimerültség.
A család is segíthet, de a pszichológus szakértő szerint nem agresszióval és eltiltással. Ha valóban problémás játékosról van szó, úgy abban kell segítenünk neki, hogy visszataláljon az egészséges használathoz. A legjobb stratégia, ha elkezdünk vele beszélgetni a játékról, hogy megismerjük, milyen az a virtuális világ, amelyben a napjait tölti.
„Jó, ha a játékosnak van más hobbija, amire építeni tudunk. Szervezzünk közös programokat, amelyekben szerepet kap a játék és a testmozgás is. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak az ingyenes Chio Mozdulj Gamer rendezvények, ahol a játékosok új sportokat próbálhatnak ki, közben pedig ismerkedhetnek a hasonló érdeklődésű fiatalokkal” – tanácsolja Bányai Fanni.
