Játék a számokkal

Csökken a kórházi adósság vagy újra felpörög?

Sikeres volt az egészségügyi minisztérium tavalyi konszolidációs pályázata, amelynek eredményeként összességében ötödére csökkent a hazai kórházak adóssága. A Magyar Kórházszövetség ugyanakkor fenntartja korábbi véleményét: a finanszírozási változások miatt az intézmények hamarosan felélik tartalékaikat.

Egyelőre nehéz volna megmondani, hogy újabb csődhullám vár-e a hazai kórházakra, avagy tartós eredményt sikerült elérnie a szaktárcának a tavalyi konszolidációs programmal. Az adatok azt mutatják, hogy a 2002-es évi, összesen 25 milliárd forintnyi lejárt szállítói tartozással szemben, az idei esztendő első negyedévében „mindössze” ötmilliárd forint volt a kórházak adóssága. Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára kérdésünkre jelenleg csupán a siklósi kórházat minősítette különösen nehéz helyzetűnek, amelyben mindenképpen struktúraváltást kell végrehajtani, ellenkező esetben sorozatosan ismétlődhetnek a pénzügyi gondok. A mindössze három osztállyal működő, kis kórház a Weborvos.hu internetes portál szerint a tavalyi konszolidáció ellenére év eleje óta ismét mintegy 100 millió forint adósságot halmozott fel. A város önkormányzata hovatovább attól tart, hogy a kórház csődje magával rántja a települést, amely képtelen finanszírozni a naponta hárommillió forinttal emelkedő hiányt, miközben jótáll az intézmény folyószámlahiteléért. Siklóson a képviselők korábban azt javasolták, világítsák át a kórházat, melynek éléről időközben véglegesen lemondott Fülöp Erzsébet orvos-igazgató, s megüresedett helyére válságmenedzser kinevezését szorgalmazták. Kérték a polgármestertől egy ad hoc bizottság felállítását is, amely megvizsgálná, miként fordulhatott elő, hogy az állami segítséggel konszolidált intézmény ilyen rövid idő alatt ismételten „nyomorúságos pénzügyi helyzetbe navigálta magát”.

A hazai kórházak legutóbb 2002-ben voltak súlyos helyzetben, akkor a felhalmozódott adósság miatt 150 intézményből mintegy harmincban szinte a betegellátás is veszélybe került. Ezek voltak azok a kórházak, amelyek később – megfelelő tulajdonosi önrész mellett – jelentkezhettek a szaktárca konszolidációs pályázatára, amennyiben azt is vállalták, hogy átvilágítják őket, s végrehajtják az annak alapján készült gazdálkodási tervet. Harminckét pályázó közül az idei, negyedéves adatok szerint csupán öt intézménynek van 30, vagy 30 és 60 nap közötti lejárt szállítói tartozása – közölte érdeklődésünkre a helyettes államtitkár. Közöttük találjuk – a debreceni kívételével – az orvostudományi egyetemeket, valamint két önkormányzati kórházat; a többiek szerinte tartósan ki tudtak lábalni a nehézségekből. Rácz Jenő úgy véli, az egyetemeknek segíthet, hogy számukra kedvezően alakult a finanszírozás, míg az önkormányzati intézmények részben megkésett menedzsmentváltással, részben önkormányzati ingatlaneladással igyekeznek úrrá lenni a helyzeten.