Itthon vagy külföldön kamatozik a magyar tudás?

Egyre nagyobb a csábítás

 Magyarországon a tudománynak tiszteletreméltó tradíciója van, ám a frissen végzettek úgy érzik, a dicső múltból nem lehet megélni. Az anyaországnak viszont azzal kell tisztában lennie, hogy görcsös igyekezettel nem lehet senkit röghöz kötni, sőt érdemes támogatni a nemzetközi mozgást, hiszen ha egy fiatal tehetség részt vesz a legfejlettebb tudományos műhelyek munkájában, innovatív környezetben, annak hosszú távon csak hozadéka lehet. Az pedig nem kérdés, hogy ha itthon nem születik meg a kapcsolat a tudás és az alkalmazás között, óhatatlan, hogy a tudás menjen oda, ahol hasznosulást remél. Összeállításunkban arra kerestük a választ, vajon legtehetségesebb kutatóinkat sikerül- e – akár végleg – külföldre csábítani.
 Az Európai Bizottság a közelmúltban figyelmeztette az uniós tagállamokat: tovább nőhet az Egyesült Államok és Európa tudományos ereje közötti szakadék. Az USA évente 120 milliárd dollárral áldoz többet a célra, mint Európa. Hazánkban továbbra is nyitott kérdés: vajon legtehetségesebb kutatóinkat sikerül- e végleg elcsábítani a világ tudományos értelemben (is) gazdagabb régióiba?