Itthon tartanák a fiatal kutatókat

Az államtitkár a Beilleszkedés és visszailleszkedés a magyar tudomány intézményrendszerébe elnevezésű tudománypolitikai fórumon kiemelte, hogy a kormány célja innovációs központtá alakítani Magyarországot. Jelenleg a kutatás-fejlesztés-innovációs (K+F+I) ráfordítások több mint felét a nagyvállalati szektor adja, a felsőoktatás K+F+I-költsége stagnált az elmúlt években. Ezen változtatni kell, tartósan be kell építeni a költségvetésbe, mondta.

Az államtitkár kifejtette: kutatói utánpótlásban "nem állunk jól", a doktori iskolákba beiratkozottak 23 százaléka szerez csak tudományos fokozatot; és túl sok az önálló doktori iskola. A problémák között említette, hogy a magyar egyetemeknek kevés bevétele származik közvetlen K+F+I-forrásból, ráadásul a forrásfelhasználás hatásfoka sem jó.

A kormány több módon próbálja segíteni, hogy az oktatási intézmények és a vállalati szféra együtt tudjon működni. Bevezették német mintára a mesteroktató kategóriát. Ennek lényege, hogy az egyetemeken olyan ember is taníthasson, akinek ugyan nincs tudományos fokozata, de van hosszú, vállalati szférában szerzett gyakorlati tudása. Idén három helyen, Kisvárdán, Hatvanban és Siófokon elindították az úgynevezett Közösségi Felsőoktatási Képző Központokat. Az új forma lényege, hogy egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli.

Az államtitkár a duális képzést is sikeresnek nevezte, mint mondta, tavaly 200 vállalat 500 hallgatót vett fel; idén már háromezer helyet hirdettek meg a vállalatok, ezekre tízezer hallgató jelentkezett. Hozzátette: a felsőoktatási törvényt is módosították annak érdekében, hogy az oktatási intézmények könnyebben "vállalkozóvá válhassanak", azaz tudjanak a vállalati szférától érkező megrendeléseket teljesíteni.

Az oktatási államtitkár elmondta: átalakították a doktori képzést is, nőtt a képzés hossza és növelték az előírt kreditek számát, de emelkedett az ösztöndíj mértéke is. Az ösztöndíjemelésnek még nincs vége, és most dolgoznak a felsőoktatásban dolgozók illetményemelésének második szakaszán is, hangsúlyozta.

A cél az, hogy a jelenlegi mintegy 38 ezerről 2020-ig 56 ezerre nőjön a kutatók száma. Új Nemzeti Kiválóság ösztöndíjprogramot is indítanak azzal a céllal, hogy itthon tartsák a fiatal hallgatókat, az ösztöndíjra idén 2,2 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

A 2014-2020-as uniós programozási időszakban tudományos kutatásokra és infrastruktúrafejlesztésre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre; ebből intézményfejlesztésre 20 milliárd forintot már meghirdettek. Tudományos utánpótlásra 9,4 milliárdot lehet fordítani, nemzetköziesítést előmozdító egyéb tematikus támogatásként 15,4 milliárdos keret áll rendelkezésre. Palkovics László a fórumon kijelentette: azoknak a Lendület-csoportoknak, amelyeknek idén lejár a támogatása, de az oktatási intézmények javasolják a programok folytatását, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a jövő évben az intézmény költségvetésébe beépítve biztosítja a forrást.

Az augusztus 24-27. között zajló Fizikus Vándorgyűlés a magyar fizikusközösség háromévente rendezett országos találkozója, amelyen háromszáznál több kutató, fizikatanár és egyetemi hallgató vesz részt. A vándorgyűlés első napján Dombi József, a szegedi fizika legendás alakja, a hazai fizikusok doyenje vette át a Marx György Felsőoktatási Életműdíjat. Kiemelt téma volt a magyar tudomány évtizedek óta egyik legfontosabb infrastrukturális beruházása, a szegedi lézerközpont. Az Európai Unió kiemelt tudományos fejlesztése három országban párhuzamosan valósul meg. A Szeged határában épülő Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás 2018-ban induló tudományos programját nemzetközi csapat tervezi és valósítja meg, a munkában a magyarországi és szegedi fizikusok meghatározó szerepet vállaltak.