Ismeretlen eredetű rák

Az USA-ban 2007-ben több mint 45 000 rákbeteg halt meg a primer tumor diagnózisa nélkül. Megjegyzendő, az ilyen esetek egynegyedében az első tumor helyét még a boncolás sem deríti fel.
Mostanra a biztató kutatások alapján minden jel szerint kimutatható az elsődleges tumor helye, éspedig az egyes daganatok génaktivitásának mérésével. Dr. Anthony Greco, a nashvilli Sarah Cannon Rákközpont igazgatója, aki az ismeretlen eredetű daganatokra specializálódott, és az alapítvány szakmai tanácsadója, a génteszteket számos betegen sikerrel alkalmazta, pontos diagnózishoz jutott, így a megfelelő kezelési módot ki tudta választani. Tudnivaló: a kezelést mindig az elsődleges daganathoz kell igazítani; ha a bajt például a májban észleli az orvos, de a kiindulási hely az emlőmirigy, ez utóbbi határozza meg a terápiát. A rákbetegségre a nem specifikus gyógymódok kevéssé eredményesek.
Greco professzor szerint a problematikus esetekben az első daganat olyan kicsi lehet, hogy a szokványos vizsgálati módszerekkel észrevehetetlen. Az is előfordul, hogy az áttétes elváltozásból vett szövettani minta más képet mutat, mint az elsődleges tumor. Az ilyen kétséges eredetű daganatok legtöbbször a májban, a csontban és a nyirokcsomókban helyezkednek el.
A primer tumor diagnózisának hiányát, a kórisme nehézkes procedúráját a betegek is rosszul élik meg, félelmük érthetően fokozódik.
Jelenleg ötféle genetikai teszt van használatban, ezek közül eddig egy kapta meg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyét. A teszt 1500 gén aktivitását képes mérni úgy, hogy az ismeretlen tumorgéneket ismert daganatgénekkel hasonlítja össze. Mintha a módszer valamiképp a gének ujjlenyomatát venné górcső alá.
A tudományos közlemények szerint a tesztek 80Az USA-ban 2007-ben több mint 45 000 rákbeteg halt meg a primer tumor diagnózisa nélkül. Megjegyzendő, az ilyen esetek egynegyedében az első tumor helyét még a boncolás sem deríti fel.
Mostanra a biztató kutatások alapján minden jel szerint kimutatható az elsődleges tumor helye, éspedig az egyes daganatok génaktivitásának mérésével. Dr. Anthony Greco, a neshvilli Sarah Cannon Rákközpont igazgatója, aki az ismeretlen eredetű daganatokra specializálódott, és az alapítvány szakmai tanácsadója, a génteszteket számos betegen sikerrel alkalmazta, pontos diagnózishoz jutott, így a megfelelő kezelési módot ki tudta választani. Tudni való: a kezelést mindig az elsődleges daganathoz kell igazítani, ha a bajt például a májban észleli az orvos, de a kiindulási hely az emlőmirigy, utóbbi határozza meg a terápiát. A rákbetegségre a nem specifikus gyógymódok kevéssé eredményesek.
Greco professzor szerint a problematikus esetekben az első daganat olyan kicsi lehet, hogy a szokványos vizsgálati módszerekkel észrevehetetlen. Az is előfordul, hogy az áttétes elváltozásból vett szövettani minta más képet mutat, mint az elsődleges tumor. Az ilyen kétséges eredetű daganatok legtöbbször a májban, a csontban és – miként Jo Symonsnál – a nyirokcsomókban helyezkednek el.
A primer tumor diagnózisának hiányát, a kórisme nehézkes procedúráját a betegek is rosszul élik meg, félelmük érthetően fokozódik.
Jelenleg ötféle genetikai teszt van használatban, ezek közül eddig egy kapta meg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyét. A teszt 1500 gén aktivitását képes mérni úgy, hogy az ismeretlen tumorgéneket ismert daganatgénekkel hasonlítja össze. Mintha a módszer valamiképp a gének ujjlenyomatát venné górcső alá.
A tudományos közlemények szerint a tesztek 80–90 százalékos találati pontossággal bírnak. A Journal of Clinical Oncology című lap legutóbb az Agendia elnevezésű teszt adatait ismertette, ahol az ismert daganatokban a találati arány 83 százalékos volt, de ismeretlen tumorok esetében csak 64 százalék.
Ma még kérdés, mennyiben fedi a teszteredmény a valóságot. Azaz: mennyire megbízható a módszer? A biztató választ a Biot Theranostics nevű teszt összehasonlító vizsgálata adta. A találati biztonság a szokásos kórszövettani eljárásokét jelentős mértékben meghaladta.

Forrás: Szenczi Tóth Károly, Népszabadság Online