Ipsos: egészségtudatosság és javuló életminőség 50 felett
Egészségtudatosság és "általánosan javuló életminőség" jellemzi az 50 feletti korosztályt, állapította meg kilenc év után megismételt közvélemény-kutatásában az Ipsos országos, ezer ember megkérdezése alapján készült elemzésében.
Személyesen, a válaszadók otthonában a múlt év őszén felvett interjúk segítségével vizsgálták az "érett korú" lakosság életstílusát, költéseit, médiafogyasztását. A felmérést összegezve megállapították: "nem feltétlenül az életkor, inkább olyan mérföldkövek, mint a nyugdíjba vonulás, a gyerekek kirepülése, illetve a nagyszülővé válás jelent éles határvonalat a korosztály életvitelében". Korántsem 50, inkább 65 év körül érezhető éles átrendeződés a kiadásokban, szabadidős tevékenységekben, illetve visszaesés a mobilitásban, egészségi állapotban.
A célcsoport számára a leggyakrabban használt mobiltelefon-kategória mára már az okostelefon, a hagyományos készüléket alig harmaduk részesíti előnyben. Ugyanakkor a vizsgált háztartások 44 százalékában továbbra is van vezetékes telefon, és sokak számára ez még mindig népszerű kapcsolattartási forma, állapították meg. A kutatás szerint online filmnézésre, streamingre is alkalmas, gyors internettel a vizsgált korosztály mintegy fele rendelkezik, és 14 százalék él is az online videótartalom-fogyasztás lehetőségével.
Az 50 év feletti internetezők 61 százaléka naponta használja a közösségi médiát, elsősorban a Facebookot, online hírportálokat pedig 51 százalékuk olvas napi rendszerességgel. Az 50 feletti célcsoport elsősorban a tévében látottaknak hisz, közülük a diplomások körében már az online hírportálok számítanak a leghitesebb információforrásnak.
Általánosan javuló életminőség, egészségtudatosság mérhető az 50 év felettieknél. A vizsgált generáció csaknem fele mindig szakít időt valamilyen mennyiségű mozgásra annak érdekében, hogy megőrizze egészségét. Az érett korúak több mint harmada érzi úgy, hogy most egészségesebben táplálkozik, mint régebben, ötödük pedig odafigyel az elfogyasztott ételek kalóriarétékére is. Az elmúlt kilenc évben mért változás szembetűnő, még ha tömegesen nem is terjedt el a vegetáriánus életmód, vagy az étel összetevőinek ellenőrzése a korosztályban, jegyezték meg az elemzésben.
Azt is megállapították, hogy "az emelkedő születéskor várható átlagos élettartamnak és a csökkenő születési számnak köszönhetően a világ egyre több országában, így Magyarországon is öregszik a társadalom. A magasabb átlagos életkor nem jelent csökkenést a teljes populáció mobilitásában, vásárlóerejében, vagy ami még ennél is fontosabb: nem jelent visszalépést fogyasztói igényekben".
Az öregség fogalma relatív, állapították meg, az 50 év feletti korosztály jelentősen fiatalabbnak érzi magát, mint a valós életkora. A tényleges és az érzékelt életkor között átlagosan hét év különbség van. A kor előrehaladtával egyre nyílik az olló, valamint megfigyelhető, hogy a tudatosabb, az egészségükkel többet foglalkozó generációtagok még az áltagosnál is nagyobb különbséget jeleznek a valós és az érzékelt életkoruk között, áll a közleményben.
