Intimitás stroke után?

• Magyarországon évente 40-50 ezer ember kap stroke-ot.[1]
• 10 percenként kerül újabb beteg kórházba emiatt a betegség miatt.[2]
• Hazánkban 200-250 ezer ember él együtt a stroke okozta kisebb-nagyobb károsodásokkal.[3]
• A túlélők 48 %-a féloldali bénulásban, 12–18 %-a beszédzavarban szenved, 22 %-uk járásképtelen, 24–53 %-uk részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 % pedig depresszióval küzd.[4]
• A stroke-on átesett betegek közel 60%-a valamilyen szexuális zavarról számol be.[5]

A stroke-on átesett betegeknél kialakult zavarok rendkívül sokfélék. A maradandó károsodások mellett a stroke és az az utáni állapot(ok) rengeteg mentális stresszel járnak. Nem könnyű alkalmazkodni a megváltozott képességekhez; a rengeteg terápiás kezelés és orvosi konzultáció összehangolása is nagy feladat, főleg, ha a beteg mások segítségére szorul, hogy ellássa magát; és az is rengeteg idő, míg valaki testileg-lelkileg hozzászokik az újonnan felírt gyógyszerekhez.

A rehabilitációs központokban az ismertebb zavarokra sok figyelmet és energiát fordítanak, mindre megvan a megfelelő terápia, azonban van egy terület, amelyről nem sok szó esik, pedig az esetek többségében nagyon is érintett: ez az intim együttlét a párkapcsolatban. Egy kutatás alapján 15 orvosból egy sem hozza szóba a betegek szexuális életének milyenségét a rehabilitációs kezelések során.[6] Egy másik felmérés arról számolt be, hogy a betegek mindössze 8,2 százalékának hívták fel a figyelmét arra, hogy szexuális életük megváltozhat a stroke után, és túlnyomó részük (85%-uk)[7] ezt az információt még a kórházban kapta, később a rehabilitáció során vagy dedikált orvosukkal jellemzően nem beszéltek erről a problémáról. Pedig a stroke-on átesett betegek közel 60%-a számolt be valamilyen szexuális zavarról és mindössze 10 %-uk nyilatkozott úgy, hogy a szexuális élete optimális.[8] Nagyon is érinti tehát a betegeket ez a probléma, ezért fontos beszélni róla.

Azoknak a betegeknek, akik bármilyen fajta felvilágosításban részesültek, csak egyharmada vélte úgy, hogy kielégítő minőségű információt kapott. Ráadásul a betegek élettársa mindössze az esetek 2%-ában lett bevonva, és kapott bármilyen felvilágosítást a témával kapcsolatban.[9] Ezzel szemben a stroke túlélők 68%-a érzi úgy, hogy minden betegnek rutinszerűen kellene felvilágosítást kapnia a megváltozott intimitásról és 69%-uk gondolja úgy, hogy partnerüknek is szüksége lenne ilyenfajta segítségre.[10]

Az intim együttlét nehézségei a kialakult zavarokból, illetve belső pszichés blokkokból is fakadhatnak. A stroke túlélőknél az intim együttlétekkel kapcsolatban leggyakrabban 5 fő területen akadnak problémák. Ezeknek a zavaroknak egy része pszichés, más része kézzel foghatóbb károsodás, de mind a lelki blokkok kezelhetők, mind a visszamaradó zavarok nagy részével meg lehet tanulni együtt élni, és aktív szexuális életet folytatni.

Forrás: Well.hu

Az általános félelmek és problémák, melyekkel a stroke betegek küzdenek intim együttléteik kapcsán:

1. Félelem egy újabb stroke-tól
2. Csökkent szexuális vágy
3. Izomfunkciók elvesztése vagy csökkenése pl. féloldali bénulás vagy járásképtelenség
4. Depresszió
5. Afázia

1. A félelem, hogy újabb stroke-ot kap az ember, egy ilyen esemény után teljesen természetes, de az intim együttlétek kapcsán a legtöbb esetben teljesen alaptalan. Igaz, hogy az együttlét során felgyorsul a pulzusunk, megnő a vérnyomásunk és szaporábban vesszük a levegőt is, de körülbelül annyira veszi igénybe testünket, mintha pár lépcsőfordulót másznánk meg. Nincs tehát mitől félni, nyugodtan élvezhetjük rendszeresen egymás közelségét.
2. A csökkent szexuális vágy lehet lelkiállapotunk következménye is, hiszen egy teljesen új helyzettel kell megküzdenünk, ami nemcsak testi kihívásokkal jár, de anyagi boldogulásunkat is sokszor újra kell tervezni. Emellett gyakran önértékelési problémákkal is kialakulhatnak, csökkent képességeink kapcsán. Ilyenkor sokáig eszünkbe sem jutnak az intim együttlétek, de mégis érdemes foglalkozni a témával, mert később visszajön a vágy és jobb már az elején a megfelelő irányba vinni például a gyógyszeres kezelést. Ugyanis nemcsak hangulatunk és leterheltségünk, de bizonyos gyógyszerek is negatívan befolyásolhatják libidónkat. Szerencsére a felírt gyógyszerek sok esetben helyettesíthetők más gyógyszerekkel, melyek nem vetik vissza intim késztetéseinket.
3. Elég gyakori a stroke-on átesett betegeknél az egyik végtagot érintő vagy teljes féloldali paralízis. Ilyenkor megeshet, hogy új megoldásokat kell keresnünk egy-egy már jól bevált pozíció helyett.  Egy kis kreativitással, felfedezőkedvvel új pozíciókat is találhatunk, melyekhez elég lehet például néhány párna alátámasztásnak és máris újra élvezhető lesz a másik közelsége.
4. A stroke utáni depresszió, a betegek egyharmadát érinti.[11] A depresszió önmagában is negatívan befolyásolja a betegek szexuális vágyát, de vannak olyan antidepresszánsok, melyek szintén csökkenthetik a beteg libidóját. Szerencsére ezen a problémán is könnyen lehet segíteni, kezelőorvosunk a legtöbb esetben fel tud írni olyan helyettesítő gyógyszereket, melyeknek nincs ilyen mellékhatásuk. Ha párkapcsolatunkat és intim együttléteinket lelki síkon párterápiával vagy egyéni pszichoterápiával is megtámogatjuk, a depresszió is könnyebben múlik.
5. Az afázia még a legegyszerűbb kommunikációt is megnehezíti. De a beszédzavarral küzdők számára is van megoldás, a szavak nélküli kommunikáció eszközei: az érintés, simogatás, tekintet és mimika mind nagyon beszédesek lehetnek szavak nélkül is.

Számos más kisebb-nagyobb nehézség is előfordulhat, fáradékonyság, érzéketlenség, inkontinencia, hüvelyi szárazság, merevedési zavar, fájdalom. Bármelyik is lépjen fel, bátran forduljunk vele kezelőorvosunkhoz, hiszen mindre létezik megfelelő gyógymód. Ha érzékeny is a téma, mindenképp beszéljünk róla orvosunkkal, mert csak így tudjuk megtalálni a legjobb megoldásokat lelki és testi jóllétünk érdekében!