Internetjogász az arcfelismerő rendszerek kivezetése kapcsán
Baracsi Katalin internetjogász az AIToday-nek azt is elmondta, az uniós adatvédelmi hatóságok szigorúan büntetik a hasonló megoldásokat.
Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter egyik első intézkedéseként július 1-ig leszerelteti a magyar kórházakba két éve telepített, arcfelismerő alapú beléptetőrendszereket. A döntés hátterében az áll, hogy a biometrikus munkaidő-ellenőrzés az Európai Unióban példátlan, és a szakértők szerint „rendőri típusú” kontrollt valósított meg az egészségügyi dolgozókkal szemben.
Baracsi Katalin internetjogász az AIToday-nek adott interjújában rávilágított: az uniós adatvédelmi hatóságok szigorúan büntetik a hasonló megoldásokat. Hollandiában például 725 ezer eurós bírságot szabtak ki egy cégre ujjlenyomat-alapú ellenőrzés miatt, mivel a munkavállaló az alá-fölérendeltségi viszonyban nem tud szabadon dönteni a hozzájárulásról. Bár a hazai adatvédelmi hatóság (NAIH) már korábban alapjogsértőnek minősítette a tervet, a rendszereket mégis beüzemelték néhány intézményben.
A nyáron életbe lépő uniós AI Act tovább szigorítja a szabályozást. Az egészségügyi arcfelismerés a magas kockázatú kategóriába tartozik, alkalmazása csak rendkívül szigorú tesztelés, dokumentáció és állandó emberi felügyelet mellett képzelhető el. Az új szabályozás nem váltja fel a GDPR-t; a biometrikus adatok gyűjtéséhez továbbra is egyértelmű jogalap és előzetes hatásvizsgálat szükséges. A dolgozóknak joguk van a tájékoztatáshoz, az adatok törléséhez, és a biometrikus azonosítás megtagadása miatt semmilyen szankció nem érheti őket.
A miniszteri döntés értelmében a kísérleti jellegű megfigyelés korszaka lezárul, összhangba hozva a hazai gyakorlatot az európai adatvédelmi sztenderdekkel.
