hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés
hirdetés

Gyógyítás

Indokolatlan a láztól való félelem

A Magyar Gyermekorvosok Társasága június 18–20-án Egerben tartja 53. Nagygyűlését. A gyűlés első napján dr. Szijjártó László arról beszélt, hogy továbbra is szükséges a gyermekorvosok és a laikusok körében csillapítani a lázcsillapítási lázat.

Amint a hollandiai De Sionsberg Kórház gyermekorvosa elmondta, a lázcsillapítás magyarországi gyakorlata tudományos ismeretek helyett a láztól való indokolatlan félelmen alapul.

A lázzal kapcsolatos orvosi ismeretek az 1980-as évek elejére alapvetően megváltoztak. Hasznos kórélettani szerepe az infekciókkal szembeni immunreakció során bizonyítást nyert és általánosan elfogadottá vált. Egyre nyilvánvalóbbá vált az utóbbi évtizedekben, hogy a láz 40–41 oC-ig nem okoz klinikailag értékelhető károsodást. A láz csillapítás nélkül spontán nem emelkedik 41,7 oC fölé, s csillapításával  nem előzhető meg a lázgörcs.

A lázfóbiáról, azaz a láztól való indokolatlan rettegésről számos publikáció látott napvilágot rangos szaklapokban egy külön kutatási területet nyitva meg, mely azt vizsgálja, miért félnek betegek és orvosok, ápolók a láztól.

A világ országaiban eltérő módon és sebességgel reagáltak a lázzal kapcsolatos ismeretek megváltozására. Míg például Hollandiában azonnal cselekedtek és 10 év alatt elérték, hogy a fizikális lázcsillapítás feledésbe merült, és a szakdolgozók, orvosok mára már a korszerű ismereteknek megfelelő lázcsillapítási elveket vallják s ennek megfelelően a lakosság lázzal kapcsolatos magatartása is gyökeresen megváltozott, addig  Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban még ma is jelentős erőkkel folyik a küzdelem a lázfóbia ellen, s a világ egy jelentős részén szinte semmi nem változott. 

Evidenciák a lázcsillapítással kapcsolatban  

1. Az infekció okozta láz, ellentétben a hőpangással vagy a malignus hyperpyrexiával alapvetően hasznos élettani folyamat.

2. A magas láz (41 oC-ig) biztosan nem okoz agykárosodást, halált vagy szöveti károsodást.

3. A lázcsillapítással nem előzhető meg a lázgörcs. A lázgörcs ártalmatlan, helyesen kezelve nem okoz károsodást.

4. A fenobarbitál tartós adagolásával a lázgörcs esélye csökkenthető, de mellékhatásai miatt nem javasolt.

5. A fizikális lázcsillapítás nem hatásosabb a gyógyszeresnél. Hatásmechanizmusa alapján (hőelvonás a termosztát átállítása nélkül) nem logikus, sőt esetleg káros választás.

6. A fizikális lázcsillapítást a gyermekek többsége kellemetlennek, sőt rettenetesnek tartja.

7. A paracetamol és az ibuprofen viszonylag biztonságos, hatásos lázcsillapító. Túladagolás esetén az előbbi akár halálos májkárosodást, az utóbbi vesekárosodást okozhat.

8. Bár kombinált alkalmazásuk valamivel hatásosabb, egyes publikációk alapján a mellékhatások veszélye megnő, ezért nem javasolt.

9. Az amidazophen-származékok hatásos lázcsillapítók, viszont életveszélyes mellékhatásuk miatt (agranulocitózis) annak ritkasága ellenére sem javasoltak, és a világ több vezető országában kivonták őket a forgalomból.

10. A szalicilátok hatásos lázcsillapítók, de varicella és valószínűleg más vírusos betegségek esetén 12 év alattiaknál  alkalmazva szerepet játszanak a Reye-szindróma kialakulásában. Ezért nem, vagy csak 12–14 év felett javasolhatók.

11. Elképzelhető, hogy a lázas delíriumot nem a láz, hanem a lázcsillapító okozza.

12. Elképzelhető, hogy szeptikus sokkban a lázcsillapítás rontja a túlélést.

13. A lázzal, lázcsillapítással kapcsolatos tévhitek fenntartásában az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak jelentős a szerepe.


Korszerű lázcsillapítási ajánlások

A láz hasznos, ezért nem kell csillapítani.

A láz rossz közérzetet okozhat, járhat fájdalommal, itatási nehézséggel. Ezen esetekben lázcsillapítás céljából elsősorban paracetamol adható, másodsorban ibuprofen.

A fizikális lázcsillapítás nem ajánlott, sőt kellemetlen volta miatt ellenjavallt.

A láz jelentkezése önmagában az esetek többségében nem indokolja az azonnali orvoshoz fordulást.

Orvos  felkeresése javasolt, ha a gyermek lázas és:

•         3-6 hónaposnál fiatalabb csecsemő;

•         Erős fejfájása, tarkómerevsége van, vagy ha a fény zavarja;

•         Légzése nehezített, fullad;

•         Nem iszik;

•         Folyamatosan hány;

•         Aluszékony vagy zavart;

•         Heves fájdalma van;

•         Bőrén vörös-lila foltok, vérzések vagy kiütések jelentkeznek;

•         Nem javulnak az enyhe tünetei 48 óra után sem.

Lázgörcs esetén a legfontosabb a szülők megnyugtatása és informálása. Ismételt lázgörcs esetén, amely több mint 5 percig tart, diazepam adandó rektálisan, mely ismételhető. Sem fizikális, sem gyógyszeres lázcsillapítás nem indokolt, nem javasolt.

Az érdeklődők elolvashatják a szakirodalmi hivatkozásokat, és a legújabb szakirodalmat Szijjártó doktor honlapján: http://home.hetnet.nl/~szijjarto/Szerkesztoi%20level3.html

A Magyar Gyermekorvosok Társasága 53. Nagygyűlésének fő témái:

Transzplantáció (szív, vese, máj tüdő, csontvelő)
Vakcináció – Házigyermekorvosi ellátás
Csecsemőtáplálás
Vizelet – széklet – tartási – ürítési zavarok
Felnőttkori betegségek gyermekkori megelőzése (szív
érrendszer, elhízás)
Új diagnosztikai és kezelési eljárások
Sürgősségi ellátás
Pszichoszomatikus betegségek
Gyermekgyógyász utánpótlás – szakorvosképzés
Rehabilitáció

Kazai Anita

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés