Így fejezte le Müller Cecília a gyógyszerhatóságot

Müller Cecília országos tisztifőorvos még nyáron tartott eligazítást a gyógyszerhatóságnál. Akkor Bidló Judittal, a Belügyminisztérium egészségügy-szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkárával azt ígérték, hogy a tisztiorvosi szolgálattal való összevonás következtében 1+1 összege nem kettő lesz, hanem három. Nem így alakult: a munkatársak egy részét ők küldték el, sokan pedig önként távoztak. A Válasz Online fél évvel az események kezdete után számos érintettel folytatott háttérbeszélgetést, hogy megértse, mi történik az ország egyik legfontosabb egészségügyi hatóságánál.

A lap több forrása is úgy vélte, hogy a szálak a Covidhoz vezetnek. Szakmai körökben általános megdöbbenést keltett, amikor a magyar gyógyszerészeti hatóságtól, akkori nevén az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI) egy kormányrendelettel elvették a szakmai döntés lehetőségét a kínai és az orosz oltóanyag engedélyezésekor. Az OGYÉI csak azt nézhette meg, rendben vannak-e a pecsétek, alkalmazzák-e három államban, köztük legalább egy uniós vagy tagjelölt országban a vakcinát. Mivel Szerbia és Szlovákia megfelelt a kitételnek, rá kellett ütni a stemplit a papírra és továbbküldeni Müller Cecília hivatalának, a tisztiorvosi szolgálatnak, akkori nevén a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK). A kormány lépésének okát is tudjuk, mióta a Társaság a Szabadságjogokért perrel kikényszerítette a korábban eltitkolt szakértői iratokat. Az OGYÉI annak idején kifejezte szakmai aggályait az európaitól jelentősen különböző orosz gyártási technológia miatt, belső iratokban pedig jelezték, hogy a kínai oltóanyag kipróbálásában túl kevés idős (és túl kevés elhízott) ember vett részt, noha hazánkban első körben főként nyugdíjasokat oltottak az ázsiai szerrel.

Évekig úgy tűnt, hogy az OGYÉI hatáskörének korlátozása pusztán a világjárvány idejére korlátozódik, és nem lesz folytatása. Idén nyáron azonban kirúgták a főigazgatót.  Politikai indoka látszólag nem lehetett a váltásnak, hiszen az OGYÉI vezetőjét 2018-ban már az Orbán-kormány nevezte ki, és a szervezetet Szentiványi Mátyás személyében semmivel sem kevéssé kormányhű főigazgató irányította, mint a tisztiorvosi szolgálatot. A hatóság dolgozói számára azonban jelzésértékű volt, hogy főnökük nem maradhatott a székében még július 20-ig sem, amikor megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amely szerint augusztus elsejével jogutódlással megszűnik az OGYÉI: beolvad a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központra (NNGYK) átkeresztelt NNK-ba. Ekkor jött a kormányzati matekóra, hogy ezután 1+1 nem kettővel lesz egyenlő, megvalósul az 1+1=3 programja. 

Valójában aztán a mínuszok ideje jött el. Nemcsak az öt főigazgató-helyettesből kapta meg rövidesen három a felmondólevelét, vagyis a gyógyszer-engedélyezésért és az élelmezés-egészségügyért felelős vezető mellett a gazdasági főigazgató-helyettest is kirúgták, de főosztályvezetői, osztályvezetői, szakértői szinten is menesztettek néhány embert. A lap forrásai szerint többnyire munkáltatói kezdeményezésre, közös megegyezéssel, többen viszont maguk álltak fel, amikor kiderült, hogy a párhuzamos egységek élén rendre a népegészségügyis marad, és a gyógyszerhatóságiak alacsonyabb beosztást kapnak.

Az elmúlt hónapokban távoztak például a laboratóriumot, az élelmezésügyet és a technológiaértékelést irányító vezetők, vagy éppen az a speciális szakember, aki a gyógyszerek melletti kísérőiratokért felelős. Mindez a gyógyszerügyhöz nem értők számára is világossá teszi, hogy kulcspozíciókban történt, történik személycsere, és a felmondások jelenleg is tartanak. A korábbi hattagú csúcsvezetésből az országos tisztifőgyógyszerészi feladatokat is ellátó El Koulali Zakariás és Parapatics Tamás egykori jogi főigazgató-helyettes maradt, aki a gyógyszerjog kiemelkedő hazai képviselője. Ők alacsonyabb beosztást kaptak.

A teljes elemzést ITT olvashatja