Így épül a magyar kórház Beregszászon
A minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították, de a kormány nem tett le arról, hogy magyar kórház épüljön Beregszászon, írja a 24.hu.
Beregszász polgármestere néhány hete a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a város elindította a kórházberuházáshoz szükséges előkészületeket. Babják Zoltán azt írta: a városi tanácsban megszavazták annak az ingatlannak az értékesítését, amelyet a református egyházkerület kinézett a leendő egészségügyi intézmény számára. A tanács jóváhagyta, hogy a város egyik főútvonalán, a Hmelnickij úton adjanak bérbe egy nagyobb területet, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) egy „keresztény kórházat” létesítsen ott.
A 24.hu információja szerint magyar kormányzati körökben már 2017-ben elkezdődött a gondolkodás egy ukrajnai magyar kórház létesítésének lehetőségéről, sőt egy időben azt tervezték, hogy a határon túli magyar kisebbségek számára – Ausztria kivételével – egész kórházhálózatot építenek ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által felkarolt elképzelés szerint első körben mindenképp a legsúlyosabb ellátási gondokkal küzdő kárpátaljai magyarokat akarták helyben vagy valamilyen módon Magyarországon magasabb színvonalú ellátáshoz juttatni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyes osztályai tavaly több hónapnyi munkát öltek a jogi és a finanszírozási háttér kidolgozásába. A lap forrásai szerint – miután fentről érkezett az ukáz – gyorsan összeállt egy közel 200 oldalas munkaanyag, amely végül egy főleg járóbeteg-ellátásra és diagnosztikára szakosodott intézmény felépítését javasolta. Az elgondolás szerint a beregszászi kórházban diagnosztizált betegek tényleges gyógyítása, és a szükséges beavatkozások elvégzése Magyarországon, a magyar egészségügy intézményrendszerén belül történhetne.
Nem sikerült viszont tisztázni egy alapproblémát, mégpedig azt, hogyan lehetne megakadályozni, hogy Ukrajnában az ukrán lakosság elárassza az ottani egészségügynél – a tervek szerint – lényegesen jobb szolgáltatást nyújtó magyar intézményt.
A határon túliak magyar igazolványhoz kötött ingyenes ellátása a szolidaritás elvét sértette volna, ha azonban mindenki jogosultságot kapna az ingyenes ellátásra, az pillanatok alatt csődbe juttatta volna az intézményt.
A minisztériumban zajló előkészítő munkát kétszer is leállították az áprilisi országgyűlési választás kampánya és az ukrajnai magyarellenes megmozdulások miatt. A jelek szerint azonban a kormányzat nem tett le a terv megvalósításáról.
