Igazolta a DNS-vizsgálat, hogy Kopernikusz sírját találták meg Fromborkban
szerint megerősítette, hogy a 2005-ben Lengyelország északi részén, Frombork székesegyházában végzett ásatáson talált koponya és néhány csont Nikolausz Kopernikusz, a nagy csillagász földi maradványa.
A maga idejében forradalminak és veszélyesnek számító 16. századi heliocentrikus világkép megalkotója 1473-ban Torunban született. Korszakalkotó munkája, amely kimutatta, hogy a ptolemaioszi modellel ellentétben nem a Föld a Naprendszer központja, hanem a Föld kering a Nap körül, az egyház ellenállása miatt csak halálakor, 1543-ban jelent meg.
Bár tudták, hogy Fromborkban halt meg, sírhelye nem volt ismert. 2005-ben azonban a város székesegyházában végzett feltáráson Jerzy Gassowsky antropológus professzor rábukkant a koponyára és néhány csontmaradványra, amelyeket nagy valószínűséggel a csillagásznak tulajdonított.
A professzor csütörtökön sajtóértekezleten jelentette be, hogy az időközben elvégzett DNS-vizsgálat igazolta a feltevést. Ehhez egy Kopernikusz által használt könyvben talált két hajszál genetikai anyagát hasonlították össze a csontmaradványokból nyert DNS-sel. A csillagász által életében lapozgatott 1518-as kiadású Calendarium Romanum Magnum a 17. századi lengyel-svéd háborúk idején került svéd tulajdonba, és jelenleg az uppsalai egyetem könyvtárában található.
A könyvben 12 hajszálat találtak, kettőből vettek DNS-mintát az összehasonlításhoz. A vizsgálat kiderítette, hogy genomjuk azonos a csontokból vett mintáéval – közölte Marie Allen, az uppsalai egyetem munkatársa.
A felfedezés nagy sikernek számít, mivel a lengyel, a francia és a német kutatók már két évszázada keresik a mai csillagászati világkép megalapozójának sírhelyét. Gassowski professzor elmondta, hogy amikor a fromborki püspök felkérte a kutatás folytatására, maga is kétkedett a siker lehetőségében, hiszen a katedrálisban több száz embert temettek el. Kopernikusz élete végén a székesegyház egyik kanonokja volt, Szent András oltárának őreként szolgált. Gassowski feltételezte, hogy a szent oltárának közelében temették el, ez lehetővé tette a feltárásra kijelölt terület szűkítését.
Tizenhárom ember maradványaira bukkantak, köztük volt egy hetvenéves férfi koponyája és több csontja – márpedig Kopernikusz 70 éves volt, amikor meghalt. A koponyát a varsói rendőrségen restaurálták, hogy virtuális rekonstrukcióval megalkossák a hozzá tartozó arcot. Az eredményt összehasonlították a tudósról fennmaradt képekkel, és sok hasonlóságot találtak – ezeket erősíti meg a DNS-vizsgálat.
Kopernikusz ezután már békében nyugodhat majd, hiszen mára kezdetben erősen vitatott szellemi örökségét is elismerte az utókor. De revolutionibus orbium caelestium című munkája csak halála előtt néhány nappal jelent meg, így ő maga nem is olvashatta nyomtatásban, 1616-ban pedig V. Pál pápa még olyan írásként ítélte el, amely ellentétes a Szentírással.
Ma már az egyház sem vitatja elméletének jelentőségét. Jacek Jezierski, Frombork püspöke csütörtökön bejelentette: „A katedrálisban felépítjük Kopernikusz síremlékét, hogy emlékeztessünk erre a kiváló történelmi személyiségre.”
MTI/AFP
