Ideiglenes rezisztenciával is védekezhetnek a mikroorganizmusok
Egy friss tanulmány szerint a mikroorganizmusok képesek a gyógyszerek célgénjeinek átmeneti csendesítésére – úgynevezett epimutációra – amelynek hatására időlegesen kialakulhat gyógyszer-rezisztencia. Az epimutáció létrejöttéért az RNS-ek egymásra hatása felelős.
A gyógyszer-rezisztencia ezen új mechanizmusát egy humán patogén gombafaj (Mucor circinelloides) vizsgálatai során fedezték fel, valószínű azonban, hogy más mikoorganizmusok – gombák, baktériumok és vírusok – is alkalmazhatják annak érdekében, hogy képesek legyenek ellenállni a különféle gyógyszeres kezeléseknek. A Nature című folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez a mechanizmus jobb alkalmazkodóképességet biztosít a mikroorganizmusok számára. Ráadásul a klasszikus, Mendel által leírt génmutációkkal szemben az epimutációk reverzibilisek, így a körülmények kedvező irányú megváltozása esetén egyszerűen visszaállhat az eredeti állapot.
Az epimutációk olyannyira átmeneti jellegűek, hogy a kutatók csaknem figyelmen kívül hagyták őket. Az Észak-Karolinai Duke Egyetem Orvostudományi Karának professzora, dr. Joseph Heitman és munkacsoportja olyan mutációk után kutatott, amelyek az immunszuppresszált betegeknél előforduló ritka, de halálos kimenetelű mucormycosist okozó M. circinelloides gombát rezisztenssé teszik a tacrolimusszal szemben.
Az Petri-csészében szaporított kórokozók zöme az antifungális szer hatására elpusztult, a kevés túlélő gomba azonban a leoltott mikroorganizmusoktól eltérő megjelenésűnek – kisebb és kevésbé diffúz terjedésűnek – mutatkozott. A gyógyszerrel szembeni rezisztencia feltételezett génjét (a tacrolimus által befolyásolt FKBP12 gént) megvizsgálva kiderült, hogy az izolátumok mintegy harmadában nem fedezhetők fel a rezisztenciára magyarázatot adó ismert mutációk. Ráadásul a gyógyszert kivonva a közegből, a mutánsnak tűnő gombák „eltűnését” észlelték, azaz visszaálltak a szülői jellegek.
Ez felvetette annak a lehetőségét, hogy az instabil gyógyszer-rezisztencia oka az RNS-interferencia (RNSi) jelensége, amikor is rövid RNS-szakaszok csendesítenek specifikus géneket. Habár e jelenség nem minden organizmusnál figyelhető meg, a vizsgált gombafaj FKBP12-génmutációkat nem tartalmazó izolátumaiban sikerrel azonosítottak RNS-interferenciát jelző rövid RNS-részleteket. Kimutatták, hogy ezek a kis RNS-ek kizárólag a tacrolimus célgénjét (az FKBP12 gént) csendesítették, a genom más lókuszait nem.
A fenti eredmények azt igazolják, hogy a M. circinelloides két különböző módon képes ellenállni a gyógyszer hatásának: állandó rezisztenciát biztosító végleges génmutációk és a „szelektív nyomás” hatására kialakuló, reverzibilis epimutációk révén. Bár mostanáig mindössze a M. circinelloides két speciesében igazoltak ilyen epimutációkat, a kutatók szerint felfedezésük hasonló más molekuláris jelenségek – például az intronok vagy a mikroRNS-ek – első leírásához, amelyek szintén egyetlen példával indultak. Meglátásuk szerint az epimutációk általi gyógyszer-rezisztenciáról is kiderülhet, hogy a mikoorganizmusok körében általános jelenség – írja a World Pharma News.
