Húsz évvel Csernobil után

Húsz évvel a csernobili katasztrófa után ismét fellángolt a vita arról, hány áldozatot követelt az 1986. április 26-án bekövetkezett baleset. Egyes szakértők kétségbe vonják a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becsléseit. A két ENSZ világszervezet tavaly szeptemberben közzétett közös jelentése 4000 főre becsülte Csernobil halálos áldozatainak számát. Az Európai Parlament zöld csoportjának brit szakértői, Ian Fairlie és David Summer szerint 30–60 ezer közé tehető az európai áldozatok száma. A kritikusabb szakértők szerint a világszervezetek jelentése nem vette figyelembe az Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kevéssé szennyezett területén bekövetkezett 5000 halálesetet, és nem adott számot a többi európai országban tapasztalt sokezres halálozásról. A New Scientist tudományos ismeretterjesztő hetilapnak nyilatkozó WHO-munkatárs, Zhanat Carr szerint a három említett országon kívüli területeken a baleset egészségügyi hatása „elhanyagolható” volt, ennek ellenkezőjére nincs adat. „A WHO-nak nincs oka szándékos félrevezetésre, a szervezet független, politikai kérdésektől mentes, a legjobb minőségű tudományos adatokra támaszkodva ad véleményt”. Az IAEA nem kommentálta a kritikai észrevételeket. Elizabeth Cardis (WHO nemzetközi rákkutató ügynökség, Lyon) szerint ugyanakkor a 30–60 ezer haláleset „nagyságrendileg helyes”.
Az amerikai South Carolina Egyetemen dolgozó T. Mousseau is úgy véli, az IAEA/WHO jelentés alaposan alábecsüli a halálesetek számát. Mousseau tanulmányában az állatokban és növényekben bekövetkezett mutációkra hívja fel a figyelmet.