Húsz éven át klónoztak egy egeret...
Az Index szerint japán kutatók kimutatták, hogy nem lehet egy emlőst a végtelenségig sokszorozni anélkül, hogy a genomja összeomlana.
Közel húsz éven át klónozott egy kutatócsoport egeret, majd generációról generációra klónozta a klónjait a klasszikus sejtmag-átültetési technikával. Összesen több mint 1200 egeret hoztak létre egyetlen állatból egy olyan protokoll szerint, amelyet a tudósok „sorozat-újraklónozásnak” neveznek. A kísérlet kezdetben semmi szokatlant nem mutatott, aztán jött a fekete leves, a sérülékeny példányok.
2005 és 2013 között a klónok huszonöt generáción keresztül váltották egymást, komolyabb egészségügyi vagy élettartammal kapcsolatos problémák nélkül. Teruhiko Wakayama csapata ekkoriban még az emlősök határozatlan idejű klónozásának lehetőségét is fontolgatni kezdte, írja a Futurism nyomán a lap, jelezve: a 27. generációtól kezdve a figyelmeztető jelek megsokszorozódtak, a klónozott egerek kisebb almokkal, nagyobb méhlepényekkel születtek, és az életképes újszülöttek aránya fokozatosan csökkent.
Az 57. generációra a klónok kevesebb mint 1%-a élt huzamosabb ideig, noha külsőre semmi eltérés, vagy probléma nem látszott rajtuk. Az 58. generáció volt a töréspont. Az összes klónozott egér elpusztult a születést követő 24 órán belül, látható rendellenességek nélkül. Ekkor meg is szakították a kísérletet, és kezd formát ölteni az, amit a szerzők egyfajta progresszív genetikai összeomlásként írnak le.
Az egerek DNS-ének generációkon átívelő szekvenálásával kimutatták, hogy a klónok sokkal nagyobb arányban halmoznak fel mutációkat, mint a természetes úton fogant egerek. Egyes vonalak akár egy egész X-kromoszómát is elveszítenek, ami bizonyítja, hogy ezek nem csupán apró, elszigetelt hibák, hanem a genom jelentős károsodása. A mutációs arány körülbelül háromszor nagyobb, mint a természetes szaporodásból származó utódoknál. A látszólagos genetikai tökéletesség mögött a másolatok láthatatlan, de súlyos hibákat hordoznak.
A teljes információt ITT olvashatja
