Holttesthiánytól szenved a belga orvosképzés
Kevesen ajánlják fel földi maradványaikat tudományos célokra, ezért nincs elég holttest a vallon egyetemeken az egyre több orvostanhallgató gyakorlati képzéséhez.
A La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja szerint egész Vallóniában és Brüsszelben évente körülbelül 350-en ajánlják fel testüket haláluk után a tudománynak, és ez a szám évek óta változatlan, míg a hallgatók száma az orvosi karokon robbanásszerűen növekszik. A lap megszólaltatja az Université Libre de Bruxelles, a francia nyelvű Brüsszeli Szabad Egyetem anatómiai laboratóriumának vezetőjét, aki szerint 150-200 holttestre volna szükségük egy évben, de ennek csak a fele, 80-100 darab áll rendelkezésre.
"Sokszor 8-9 medikus és medika áll körbe egy testet. Nem megy másként. Így kevesebb kísérletet lehet elvégezni, és ez nem ad olyan jó megfigyelési lehetőséget" - panaszkodik a professzor.
A Leuveni Katolikus Egyetem anatómiaprofesszora szerint sokszor az elhunytak családtagjai hiúsítják meg a holttest-adományozást, holott a halott fel akarta ajánlani földi maradványait a tudománynak. Catherine Behets szerint a sajtóban megjelenő téves információk is ártalmasak. Amikor a Pándy-ügy tárgyalása zajlott, megjelent a sajtóban, hogy egy egész testet oldottunk fel savban, hogy megtudjuk, lehetséges-e, amit Pándy András állít. Ebből egy szó sem volt igaz - idézi a lap a professzort, aki szerint, aki felajánlja a holttestét, az nagy szolgálatot tesz a tudománynak.
A családok számára az is megnehezíti szeretteik földi maradványainak átadását az egyetemeknek, hogy a holttesteket átlagosan 1-2 évig tárolják, majd a tudományos munka végén a törvény előírásai szerint visszaadják, hogy eltemethessék őket, ilyenkor pedig az elhunytak szerettei kénytelenek újra átélni a családtagjuk elvesztése miatti megrázkódtatást.
