Hogyan járul hozzá a szív védelméhez a mediterrán étrend?
Ikerpárok vizsgálata bizonyította, hogy a mediterrán étrend nemcsak azért tesz jót a szívnek, mert egészséges ételeket tartalmaz, hanem a szívműködés idegi szabályozását is kedvező irányba befolyásolja.
Az orvosok már régen megfigyelték, hogy Franciaországban vagy a görög szigeteken lényegesen kevesebb a koszorúér-betegség és ennek megfelelően a szívinfarktus, mint Európa más részein. A táplálkozáskutatók ezt jórészt a mediterrán étrend javára írták.
Ez a diéta teljes kiőrlésű gabonafélékből sütött kenyeret, sok zöldséget és gyümölcsöt, halat, de főleg olyan többszörösen telítetlen zsírokat tartalmaz, mint az olívaolaj. Része a mértékletes alkoholfogyasztás – esősorban a vörösboré –, viszont kevés vörös húsból és a teljes tejből készült ételt tartalmaz. A mediterrán étrenden élők „rossz” LDL-koleszterin vérszintje átlagosan alacsonyabb, és közöttük ritkább is a túlsúlyos, de ez önmagában nem látszik elégnek a szívvédő hatás magyarázatához.
Gyakran emlegetik a francia paradoxont is, amelynek lényege, hogy noha az ottani konyha sokkal több vajat és telített zsírt használ, mint más országoké, Franciaországban a helyi vörösbor mértékletes fogyasztása védi a lakosság szívét.
Jun Dai és munkacsoportja 276 középkorú férfi ikerpárt tanulmányozott annak tisztázására, mi lehet a mediterrán étkezés titka. A résztvevők étkezését igen részletesen fölmérték, és genetikai vizsgálatokat is végeztek, hiszen az ikreknek csak egy része volt egypetéjű ikerpár, akiknek DNS-e azonos.
A kutatók folyamatos EKG-felvételekkel figyelték, hogy mennyire hullámzik a vizsgálati alanyok szívműködésének az üteme. Ez a hullámzás a X. agyideg aktivitásának a következménye. Korábban több tanulmány igazolta, hogy ha a szívműködés ritmusa csak minimálisan változékony, az szívbetegségre, sőt hirtelen szívhalálra hajlamosít.
A mediterrán étrend kifejezetten növelte a szívműködés ütemének változékonyságát, ami igen kedvező, szívet védő hatást tükröz. Ez a körülmény a kedvezőtlenebb étrendet fogyasztókéhoz képest 9–14 százalékkal csökkenthette a szívbetegség eredetű halálozás kockázatát.
A meglepő tudományos eredmény a Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes szakfolyóiratban jelent meg.
