Bizottsági jelentés a lelki egészségről és az érzelmi jóllétről
Hogyan hatott a világjárvány a fiatalok lelki egészségére?
Az új Európai Uniós jelentés a lelki egészség világnapja előtt azt vizsgálja, hogy az európai országok hogyan kezelték a világjárvány alatt, illetve annak következményeként felmerülő a fiatalok lelki és érzelmi jóllétével kapcsolatos kihívásokat.
A világjárvány alatt az európai országok többsége proaktív megközelítést alkalmazott a fiatalok lelki egészségével kapcsolatos kihívások kezelésére[1]. Az egyik leggyakoribb intézkedés az iskolai pszichológiai rendszer megerősítése volt egyrészt a pszichológusok és tanácsadók számának növelésével, másrészt pedig a tanárok számára elérhető képzésekkel, hogy képesek legyenek felismerni és kezelni a mentális zavarok jeleit.
Mindannyiunk számára nagyon fontos a fiatalok érzelmi jólléte. A világjárvány után és az Európa területén kitört háború közepette ez a jelentés a fiatalok lelki egészségéről felettébb időszerű. Örömmel látom, hogy az EU tagállamai komolyan veszik ezt a kihívást, és olyan intézkedéseket hoztak, amelyek a fiatalokat – elsősorban az iskolásokat – támogatják. Ezeknek az erőfeszítéseknek továbbra is lehetővé kell tenniük, hogy a fiatalok most és az elkövetkező években is a legtöbbet hozhassák ki magukból. A Bizottság mindig azon lesz, hogy támogatást nyújtson – mondta Mariya Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.
A Covid19-járvány a magyar fiatalok mentális állapotán is nyomott hagyott. A Képviselői Információs Szolgálat[2] szakértői csoportja megállapításai szerint csak a 2021-es évben több, mint 40 százalékkal nőtt a gyermek- és ifjúságpszichiátrián kezelt fiatalok száma a 2019-hez képest.[3] Az egyik legfőbb kezelési módszer pedig a megelőzés és az alapos tájékoztatás lenne.[4] Magyarországon kormányzati szinten egyelőre nem indultak meg ezek a folyamatok[5]: jelenleg nincsen mentális egészséggel kapcsolatos stratégia, illetve a 2009-2024-es időszakra vonatkozó Nemzeti Ifjúsági Stratégia sem tartalmaz erre vonatkozó kitételeket. Ugyanakkor elmondható, hogy a civil szektorban a fiatalok megnövekedett igényére reagálva egyre több a mentális egészséggel és jólléttel foglalkozó programok és workshopok száma. Ehhez járulhat hozzá jelentős mértékben az az Európai Uniós törekvés, amely egy közös projekt ernyője alatt minden tagállamban napirendre tűzi a fiatalok mentális egészségét támogató programok minél előbbi elindítását.
A tagállami erőfeszítések támogatására, az Európai Bizottság 2022-t az ifjúság európai évének nyilvánította, így elősegítve a fiatalok mentális egészségét célzó kampányokat. Egy 2022. májusi Eurobarométer gyorsfelmérés szerint a 27 tagállamból 16-ban a fiatalok az ifjúságmentális és fizikai egészségének és jóllétének javítását tartják az ifjúság európai éve legfontosabb prioritásának.
Az Európai Bizottság arra ösztönzi a fiatalokat mint Európa jövőbeli vezetőit, hogy segítsenek alakítani az Uniót. Az Európai Bizottság külön interaktív platformon hallgatja meg a fiatalokat, és arra kéri őket, hogy osszák meg véleményüket, aggályaikat és ötleteiket. Az „Egészség, jóllét és sport” kategóriában rögzített hanganyagok közül a fiatalok egyharmada arra használja a platformot, hogy a lelki egészséggel kapcsolatos tudatosság növelését és a mindenki számára megfizethető és hozzáférhető mentálhigiénés szakemberhálózat kialakítását szorgalmazza.
