Hinni kell a csodában, mert az néha meglepő módon bekövetkezik
2010. június 25. 07:00
Ez egy olyan focipálya, aminek nincsenek kijelölt határai, időnként két-három labda pattog rajta, a bíró egyszer csak lefújja a meccset, majd újraindítja, s közli: az ellenfél kapuja az enyém, így eddig öngólokat lőttem, és nem is focit, hanem kézilabdát játszunk – miközben azt sem tudom, ki kivel van. Kovács Róbert, az egyetlen talpon maradt kórház-üzemeltető jellemzi így a honi egészségügy jelenlegi állapotát.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
