„Hihetetlen távlatokat nyit az orvostudományban"
Kaliforniai tudósok egérkísérletekben bőrsejtekből közvetlenül hoztak létre olyan sejteket, amelyekből az agy fő "alkotóelemeivé" fejlődtek ki – tudósított az MTI.
Az őssejtek, amelyekből bármely "szakosított" sejtféleség kialakítható, a helyreállító orvoslás ígéretével kecsegtetnek. Ugyanakkor alkalmazásuk egyik nagy problémája, hogy honnan lehet beszerezni az őssejteket, hiszen az embrionális őssejtek felhasználása etikai aggályokat vet fel, ráadásul idegen őssejtek alkalmazásánál a pácienseknek immunoszupresszív gyógyszereket kellene szedniük, hogy meggátolják a kilökődést - olvasható a BBC News hírei között.
Alternatív megoldást kínál viszont a betegek saját bőrsejtjeinek az alkalmazása, amelyeket úgynevezett indukált pluripotens őssejtekké programoznak vissza, ennél az eljárásnál azonban aktiválódhatnak a rákkeltő gének is.
A Stanford Egyetem kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, amelynél a bőrsejtekből a közbülső lépcsőt, az indukált pluripotens őssejtek létrehozását "átugorva" alakíthatók ki idegrendszeri prekurzorsejtek (elősejtek). Utóbbiakból háromféle agysejt - neuronok, asztrociták és oligodendrociták fejlődnek ki.
Az agysejtek és a bőrsejtek ugyanazt a genetikai információt hordozzák, csupán a genetikai kódot "olvassák" másként, köszönhetően az úgynevezett transzkripciós (átírási) faktoroknak. A kaliforniai kutatók egy vírust alkalmaztak, hogy a bőrsejteket három olyan transzkripciós faktorral "fertőzzék meg", amelyeknek magas a szintje az idegrendszeri prekurzorsejtekben. Három hét múlva tíz sejtből átlagosan egy alakult át prekurzorsejtté. "Olyan sejteket kaptunk, amelyek beépültek az egerek agyába, és a neuronok közötti jelátvitelhez szükséges fehérjéket termeltek. E három agysejtféleség hihetetlen távlatokat nyit az orvostudományban" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Marius Werning professzor, hozzátéve: rengeteg munka vár még a csoportra, míg hasonló eredményeket érnek el az emberi bőrsejtek átalakításában, megbizonyosodnak a módszer hatékonyságáról, valamint biztonságos voltáról.
A kutatásokról az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában jelent meg tanulmány.
