Hétfőn döntenek a közszolgák sztrájkjának időtartamáról

Miután a munkaadói oldal hat forduló után végre elmozdult korábbi, mindenre nemet mondó álláspontjáról és elfogadta, hogy januártól legyen minimálbéremelés, bruttó keresetnövelés, továbbá láttak lehetőséget a szakmunkás bérminimum megmaradására is, a december 5-i, 12-i és 19-i tárgyalási napokon a konkrét összegekről is megállapodás születhet az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Mindezt Borsik János, az autonómok elnöke mondta el pécsi sajtótájékoztatóján. Szerinte a megállapodás már csak azért is fontos lenne, mert a cégek többségénél decemberben megkezdődnek a bértárgyalások, amelyek OÉT-megállapodás nélkül szabad béralkut, ha úgy tetszik, akár konfliktusok sorozatát is eredményezhetik.
A kormány ajánlata 4,5 százalékos inflációs előrejelzés mellett évi 4-5 százalékos bruttó keresetnövekedés, szakértői számítások alapján azonban ahhoz, hogy a reálkeresetek szinten maradjanak, jövőre legalább 6-6,2 százalékos bruttó keresetnövekedésre lenne szükség. A munkavállalók képviselői az OÉT-ben a minimálbérnek az eddigi 69 ezer forintról 76 és félezer forintra, a szakmunkás bérminimumnak a mostani 86 ezer 300 forintról 95 ezer forintra emelésére tett javaslatot, a munkaadók azonban – legalábbis jelenleg – csak jelképes emelést tartanának elfogadhatóak. Borsik szerint mindkét esetben középértékre lehet számítani.
A közszférát érintő, jövő évre tervezett megszorítások hatására november 29-én mintegy húszezren tüntettek a fővárosi Kossuth téren. A demonstrációra a Miniszterelnöki Hivatal közleményben reagált. „A kormány ismeri és megérti a közszférában dolgozó szakszervezetek követeléseit, s ezek közül kész is minden olyat teljesíteni, amely az Országgyűlés által már elfogadott költségvetési keretszámok határán belül marad” – írták. Hétfőn Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt közölte, hogy a kormány 112 milliárd forintot különített el a jövő évi költségvetésben a közszféra 13. havi járandóságainak kompenzálására. A tervek szerint a kompenzáció a 13. havi nyugdíj átalakításához hasonló elven működne: 140 ezer forintig mindenki megkapná a 13. havi illetmény helyett járó pótlékot, amelynek fix összege a mai számítások szerint 11 500 forint lenne, s azt minden hónapban megkapnák a közszférában dolgozók. Így Csizmár szerint 13. havi illetményüknek „csupán” a harmadát veszítenék el. A szakszervezetek a mértékkel nem elégedettek, a pénz elosztásának módszerében az államtitkár szerint azonban megegyezés született. (A 112 milliárdos forrás legnagyobb részét, 70 milliárd forintot a költségvetésben a Miniszterelnöki Hivatal fejezet tartalmazza, 22 milliárd áll rendelkezésre az önkormányzati tárca költségvetésében, a többit pedig a Honvédelmi Minisztérium és az egészségbiztosítás fejezete tartalmazza.)
Megkérdeztük Kerpen Gábort, a PDSZ elnökét, hogy az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság ezt követően is fenntartja-e korábbi döntését a január 12-ére meghirdetett sztrájkról. Kerpen Gábor azt mondta: mindenképpen sztrájk lesz, ha a kormány marad jelenlegi ajánlatánál, amely a korábbi sztrájkmegállapodás felmondását eredményezte és messze áll a 2007-ben megkötött egyezségben lévő tényektől. Márpedig erre jelenleg igen kicsi az esély. A sztrájk időtartamáról jövő hétfőn születik döntés – közölte portálunkkal a szakszervezeti vezető.
Cser Ágnes, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke a Medical Online-nak úgy fogalmazott: a tervezett kompenzáció az egészségügyben és a szociális ágazatban „dicséretes”, mivel a bérek olyan szégyenletesen alacsonyak, hogy a 13. havi bér számukra létszükséglet. Azt azonban határozottan vissza kell utasítani – mondta –, hogy a kialakult helyzetért bárki is a közszolgálatban dolgozókat tegye felelőssé. Mint vélekedett, észre kell venni, hogy nem a világgazdasági válság miatt van szükség megszorításokra. A kialakult helyzetért szerinte a kormányt terheli súlyos felelősség, s ezért el kell számolnia. Cser Ágnes kifogásolja, hogy miközben a kezdő bírók fizetését törvényben rögzítik, ugyanezt nem teszik meg az egészségügyben a kezdő orvosokkal, közben azonban szót emelnek a hálapénz ellen. Az EDDSZ-nek épp ez a fő kifogása az egészségügyet is képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) szemben, hogy tudniillik nem állt ki az egységes közszolgálati törvényért, így tovább nőtt a szakadék a köztisztviselők és a közalkalmazottak jövedelmi viszonyai között. A januárra tervezett sztrájkkal kapcsolatban Cser Ágnes azt mondta: természetes, hogy a közszféra sztrájkjában részt vesznek. Mint fogalmazott, ma az eladósodás rémével félemlítik meg az embereket. Lényegében „utolértük a multikat: ma már a közszférában is gyakran hallani, hogy ha nem tetszik, holnaptól nem kell bejönni!”

Köbli Anikó