Helyzetkép a szakrendelői laborelőjegyzésekről
A Medicina 2000 felmérése szerint a szakrendelők döntő többségében valóban megnőtt a labor várakozási idő, és sokszor jelentős a változás.
Az elmúlt napokban több tájékoztatás jelent meg a sajtóban a labor előjegyzési idők megnyúlásáról. A helyzet felmérésére a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség vezetősége gyorskutatást végzett a tagintézményei körében. Ennek során a következő kérdésekre vártak választ:
- A korábbiakhoz képest megnőtt-e az előjegyzési idő a laborvizsgálatokra az Önök rendelőintézetében? (igen/nem)
- Ha igen, mi ennek a mértéke? (kb x napról kb. y napra nőtt pl.)
- Mi ennek a fő oka meglátása szerint?
- Milyen lépéseket tettek?
- Véleményük szerint mikor térhet vissza a korábbi kerékvágásba az ellátás?
- Milyen további javaslatuk van a helyzet megoldására?
Április elsejéig összesen 31 szakrendelő, a tagság 43%-a válaszolt, és küldött adatokat. Bár szigorú statisztikai értelemben véve e minta nem tekinthető reprezentatívnak, de a válaszok az ország számtalan pontjáról érkeztek, és a válaszadók között egyaránt volt nagy és kicsi forgalmú intézmény, így összeségében jó képet szolgáltatnak a valós helyzetről.
Megnövekvő előjegyzési időről a válaszadók 75 százaléka számolt be. Ahol volt, az emelkedés mértéke minimum 15-20 százalék, de a rendelők több mint felében a várakozási idő a két, háromszorosára nőtt. Van olyan intézmény is, ahol az eddigi 1 hetes várakozás 5-6 hétre ugrott.
A növekedésben szerepet játszhatott, hogy a 2023. év elejei hónapokban a labor esetszám már hasonló nagyságrendű volt a 2020. év, azaz a Covid előtti időszak esetszámával, illetve, ahogy a kórházak emelik a műtéti kapacitásukat, a műtéti beavatkozás előtt szükséges (preoperatív) laborvizsgálatok száma is emelkedett.
Mindazonáltal az intézményvezetők szerint a növekedés egyértelmű, fő oka, hogy a háziorvosok több laborvizsgálatot kérnek az eddigieknél, és e mögött a háziorvos munkáját értékelő indikátorrendszer változása áll. 2023 februárjától a háziorvosok finanszírozásában hangsúlyos elemként jelenik meg ugyanis, az, hogy hogyan követik a gondozásra szoruló betegeiket, amit döntő részben laborvizsgálatok segítségével tehetnek meg.
Több rendelőintézeti vezető szerint a szakrendelőkben elvégzett laborvizsgálatok nagyobb részét (akár 70-százalékát is) nem az adott rendelőintézet szakorvosai, hanem az ellátási területhez tartozó háziorvosok kérték már eddig is.
A helyzetet többféle módon is próbálják kezelni a szakrendelők:
- Többen jelezték, hogy továbbra is tartani fogják az előjegyzéses rendszert a normál ellátásokhoz, azonban a sürgős ellátásokat soron kívül fogadják, a napi keret fölött. Ezzel párhuzamosan viszont lesz, ahol nem fogadnak területen kívüli beteget.
- Ahol erre van lehetőség, plusz humánerőforrást vontak be, így növelve a kapacitásokat.
- Több intézetvezető is megjegyezte, hogy a várólista növelése (napi kvóta bevezetése) átmeneti megoldás lehet, de nagy lakossági ellenállást és elégedetlenséget vált ki.
- Igyekeznek felhívni a háziorvosok figyelmét arra, hogy ne teljes laborvizsgálati paneleket kérjenek, hanem csak a valóban fontos vizsgálatokat igényeljék meg.
Végezetül számos helyről jelezték, hogy a tulajdonos önkormányzat támogatását kérték, aminek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A hirtelen megnövekedett vizsgálati szám, és az ehhez kapcsolódó reagens igény, önkormányzati segítség nélkül, fizetésképtelenné teheti a járóbeteg szakrendelőt. Volt olyan szakrendelő, ahol a laborellátásra kapott önkormányzati céltámogatás közel háromszorosa a NEAK finanszírozásnak!
Ismét jól látható tehát, hogy helyben élő, az aktuális helyzetet látó, felelős viselkedésű tulajdonos önkormányzatok rugalmasan és hatékonyan tudnak segíteni a szakrendelőiknek, gyorsan reagálnak, és adott esetben közvetlen anyagi forrásokkal is támogatják lakosságközeli ellátás minél zökkenőmentesebb működését!
A hosszú távú megoldást illetően elmondható, hogy örvendetes, hogy a háziorvos kollégák a finanszírozás változása nyomán több figyelmet szentelnek a krónikus betegek gondozásának, azonban, ha az így jelentkező plusz vizsgálati igény tartósan e szinten marad, az a teljesítménykorlátok és laborfinanszírozás átgondolása nélkül nem lesz fenntartható.
Ezért a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség indítványozza a döntéshozóknál a jelenlegi laborkassza felülvizsgálatát, az évek óta változatlan finanszírozás növelését.
Hosszú távon nem elfogadható, hogy a háziorvosi indikátorrendszer teljesítésének laboratóriumi költségterhét a járóbeteg szakrendelők viseljék!
