Háziorvosok, ha összefognának...

Túlzás lenne átlagos rendelőnek nevezni Keczéry Attila praxisát a zuglói Vezér utcában. 2700 beteg tartozik hozzá, ez Budapesten leginkább két praxisnak felel meg, nagyjából százan fordulnak itt meg naponta. A különleges praxishoz egy különleges háziorvos tartozik: Keczéry doktornak az édesapja is itt rendelt, de már a nagyapja is Zuglóban volt orvos – tehát egy valódi orvosdinasztiába született.

Keczéry Attila azzal kezdi a lakásból átalakított rendelő bemutatását, hogy ő az első zuglói háziorvos, aki a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező praxisát nem egy önkormányzati tulajdonú ingatlanban viszi. „Úgy voltam vele, hogy ami nem jó, abból nem kérek” – fogalmazza meg egyik életfilozófiáját az orvos, aki inkább vett egy saját ingatlant, és maga fizette annak a rezsijét és a törlesztőjét, minthogy egy 18 négyzetméteres rendelőért fizessen bérleti díjat. Ráadásul az ingatlan, amit megvett, majd rendelővé alakított, szinte tökéletesen a praxisa közepén helyezkedik el, az épület a legtöbb betege számára sétatávolságra van – ez is fontos szempont volt számára a megfelelő rendelő kialakításakor.

(...)

Nemcsak a betegeire fordít különös figyelmet, hanem azokra is, akikkel együtt dolgozik. Ő az a háziorvos, akiről az egész magyar sajtó megírta: a saját fizetéséből emelte az asszisztensei juttatását, miután a kormány – bár a kórházi szakdolgozóknak júliustól 1-jétől 18 százalékkal megemelte a bérét – a háziorvosi nővérekről megfeledkezett.

Az alapellátó orvosoknak nyújtandó finanszírozást ugyan megemelné a kormány, és az emelt összegből valóban meg lehet emelni az asszisztensek bérét is – ha az adott háziorvos úgy látja –, de Keczéry szerint ez kevés, mert az alapellátó orvosokkal együtt dolgozó nővéreknek számukra dedikált külön béremelés dukál, legalább akkora, mint amit a kórházi ápolók kaptak.

Nem elég az asszisztensek félresöprése, a zuglói orvost az is kiakasztotta, hogy felröppent a hír, miszerint a háziorvosnak kell minden beteg számára időpontot intézni a szakrendelőbe, még a beutalót nem igénylő rendelésekre is. Mérgében egy augusztusi péntek késő estén, a fürdőszobájában egy kis széken ülve megfogalmazott egy petíciót és aláírásgyűjtést, majd elküldte azt egy háziorvosi fórumba. Másnap reggelre 800 aláírás várta, nevekkel, pecsétszámokkal. Fővárosi és vidéki orvosok is jelentkeztek, sokan néhány sort is írtak arról, egyetértenek azzal, hogy tűrhetetlen, amit a kormányzat kitalált.

(...)

A praxis teljes finanszírozása közel 4 millió forint: ennyit utal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Keczéry Attilának, aki ebből csípi le saját és az asszisztensei fizetését, de még a takarítónőjét is. Ebből gazdálkodja ki a havi 150 ezer forintos bérleti díjat és a rezsit, ami ugyan nyáron kevés, de tavaly télen csak a gáz havi 70 ezer forint volt. Ebből a négymillióból szerzi be az ellátáshoz szükséges eszközöket is, és fizeti az egyéb költségeket. Azt mondja, eddig a praxisnak 20–30 ezer forintos billegése volt pluszban vagy mínuszban, így jön ki nagyjából nullára.

A háziorvosok finanszírozásának emeléséért évek óta küzdenek az orvosok, és úgy tűnik, a kormány ezt most meg is lépi. A Belügyminisztérium augusztus 16-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosításának tervezetét. Júliusig visszamenőleg emelnék a praxisfinanszírozást, erre összesen 3,77 milliárd forintot szánnak ebben az évben. A módosítás indoklása szerint a háziorvosi és fogorvosi alapellátó praxisok ezt az összeget fenntartási és rezsiköltségekre, valamint „a szükséges humánerőforrás biztosítására” fordíthatják majd.

Vagyis ahelyett, hogy célzott bértámogatás emelésével adnának plusz forrást a háziorvosokkal dolgozó asszisztensek számára, a kormány egy szabadon felhasználható praxistámogatásba rejti a finanszírozási többletet.

Keczéry Attila attól tart, ha a kormány nem tágít, és szabad finanszírozási összegben kapják meg a praxisok az emelést, akkor minden háziorvosnak a lelkiismeretére lesz bízva, megadja-e a 18 százalékos béremelést a praxisnővérnek, vagy sem – ha a kötelező E (vagyis felsőfokú szakképzettséggel rendelkező) kategóriát a szakdolgozó bére már elérte.

Nem lesz könnyű dolga, ha újabb akciót indítana, mert az orvostársadalom legendásan széthúzó, és a rendszere felépítésében nagyon hasonlít a katonaságéra – magyarázza. Egy kórházban ez sokkal erősebben kiütközik, mint a háziorvosi rendszerben.

De amíg a kórházi orvost egy csapat veszi körül, addig a háziorvos magányos farkas, és jó esetben csak a rendelőben dolgozó másik orvosra számíthat, ha segítség kell. Beteglátogatáskor hatványozottan igaz az egyedüllét. A páciens lakásán legfeljebb az orvosi táskámat hívhatom segítségül. Márpedig a bonyolultabb esetek mindig a lakáson vannak.

 (...)

Mindenesetre a döntéshozókkal való levelezésben komoly gyakorlatra tett szert, mert nemcsak a mostani aláírásgyűjtési akciót küldte el a minisztériumnak és a háziorvosok vezetőinek, hanem korábban egy olyan 25 oldalas tanulmányt is, amelyben a háziorvosi rendszer megreformálásáról értekezett. Abban egyetért Takács Péterrel, hogy a körzethatárokat meg kell változtatni, de a megvalósítás módját illetően vitába száll az egészségügyért felelős államtitkárral.

A háziorvos szerint figyelembe kell venni, hogy kevés az alapellátó orvos, a kórház viszont, az egészségügyi államtitkár szerint is, több a kelleténél. Ha csökkenne a kórházak száma, sok olyan orvos szabadulna fel, akiket háziorvosként is alkalmazni lehetne, így az 5700 jelenleg működő praxist akár 8 ezerre is fel lehetne tornázni. De nem a Belügyminisztérium elképzelése szerinti 2000–2500 fős, hanem olyan 1200–1500, jól ellátható betegszámmal működő praxisrendszerről álmodik, amibe például belgyógyászokat, fül-orr-gégészeket, sebészeket lehetne némi átképzés után terelni. Szerinte meggyőzhetők lennének a kórházi orvosok, akár azzal, hogy az alapellátásban sokkal közelebbi és szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki a betegekkel. Nagyjából öt év kell ahhoz, hogy a háziorvos megismerje a saját praxisát, és ha ez sikerült, akkor azok az információk is a birtokában lesznek, amiket nem biztos, hogy tudni akart – mondja mosolyogva.

A teljes beszélgetést a 24.hu közli.